Nagykozári Óvoda
- Részletek
- Kategória: Ovi és Időskoruak
Üdvözli Önt a nagykozári Napköziotthonos Óvoda!
Önálló weboldaluk: http://www.nagykozariovoda.atw.hu/
Az 1985-ös oktatási törvény lehetőséget teremtett, hogy egy központból irányított pedagógiai rendszer helyett a helyi szükségleteknek megfelelően alakulhassanak ki helyi pedagógiai rendszere. Nevelőtestületünk megoldásokat keresett. Így jutottunk el, ismerkedtünk meg, Carl R. Rogers amerikai pszichológus nézeteivel. Carl R. Rogers, olyan szellemiséget sugall, olyan felfogást tár elénk, amely segíti a másság elfogadását. Szerinte az élet konfliktusaira nem előre kidolgozott megoldásokat kell kínálnunk, hanem a próbáljuk rávezetni a gyerekeket azokra. Gyermekek közötti konfliktus esetén nem arra törekszünk, hogy mi adjunk megoldásokat-, hanem ha az adott helyzet megengedi - a gondokat megbeszéltetjük a gyerekekkel. "Beszéld meg! Kérd el!" kifejezések az óvoda dolgozóitól gyakran elhangzanak. A gyerekek - mivel kiscsoportos koruktól megszokják-, igyekeznek így élni hétköznapjaikat és nagycsoportos korukra ez már természetessé, válik számukra.Mivel a világunk egyre jobban tele van indulattal, ez az óvodai eredmény úgy gondoljuk, igen sokat számít egy kisgyermek egészséges érzelmi fejlődésében. Nézeteinkkel megismertetjük az érdeklődő szülőket, hiszen ez a "munka" csak a szülők támogatásával eredményes.
Carl R. Rogers nézete továbbá biztosítja, lehetőséget teremt arra a gyerekeknek, hogy magukból aknázzák ki a legjobbat, s a többiekben is találják meg azt. Ez a gyerekeinket az átlagosnál nagyobb kompromisszumkészséghez, konfliktuskezeléshez, és a másság fokozottabb elfogadásához segíti. Erre az élet későbbi időszakában is nagy szüksége van mindenkinek, minden embernek, hiszen egyretöbb úgymond "más" gyermek születik, gondolunk itt a testi, szellemi, magatartásbeli "másságra".
Nagykozár község óvodáját 1949-ben Állami Délszláv óvodaként alapította. Ma is horvát óvodaként működünk, de egyik óvodai csoportunkban (2003-tól) német nyelvet is használnak a gyerekek.
Óvodánk rövid története
Községünk óvodájáról hivatalos feljegyzések nincsenek, csupán egy "Belteleki nyilvántartási lap" utal arra, hogy 1948-ban az áthelyezett iskola épületéből óvodát kívánnak kialakítani. Valamint az itt élő Milos Istvánné (Sztána) néni az akkori első óvónéni mesél a szervezés nehézségeiről és sikereiről.Nehéz feladatnak számított, hogy a családokat meggyőzzem az óvoda fontosságáról, szinte agitálnom kellett. Kezdetben kevés gyermeket engedtek el,- de látták a szülők, hogy a gyerekek jó helyen, biztonságban vannak, és örömmel jönnek- egyre többen lettünk, létszámunk elérte a 24-et. Az első évben már főzéssel is próbálkoztunk, kezdetben az étkezés ingyenes volt. A délutáni alváshoz kis szalmazsákokat és otthonról hozott takarót használtunk. Segédanyagok és tapasztalat hiányában a szüleimtől, nagyszüleimtől hallott mondókákat és dalokat tanítottam. Természetesen a szülők érdeklődése és kíváncsisága miatt bizonyítanom kellett. Anyáknapi ünnepséget szerveztem, ahol a szülőkön kívül a még a keresztmamák, nagynénik is jelen voltak. Így teljes elfogadásra került a község lakosai előtt az óvodánk.
Az 1950-es időszaktól az intézmény idényjelleggel télen rövidebb, a mezőgazdasági munkák beálltával hosszabb ideig üzemelt. Dr. Sellei Józsefné vezetésével működő óvodábanaktív szülői munkaközösség létezett, kirándulásokat szerveztek, gyermeknapot tartottak. Ezen időszakban, már csoportnaplóban rögzített nevelési, oktatási célok szerint működött az intézmény. Az óvoda népszerűségét bizonyította a további gyermeklétszám növekedés, a családok már látták, hogy nemcsak gyermekek felügyelete történik, hanem "tanulnak" is.
1975-ben került sor a második óvónői státusz betöltésére, ekkor került óvodánkba Horváthné Jakabovics Ilona,( Jeli) aki a horvát nyelv és kultúra megőrzését,a hagyományok ápolását tűzte ki céljául. Ebben az időszakban a nemzetiségi horvát nyelvoktatást segítette a dolgozók nyelvismerete és az egymás közötti nyelvhasználat.
A 80-as évek sok változást hozott, javultak a tárgyi feltételek, megtörtént a mosdó valamint a csoportszoba korszerűsítése, vezetékes ivóvíz bevezetése, fűtés felújítása. Vadász Zoltánné óvodavezetőt Varga Lászlóné váltotta fel, s az óvodánk ekkor a romonyai óvoda tagintézményévé vált. Az elkövetkező időszakban nagyarányú játékállomány fejlesztés, szemléltető eszköz beszerzés és mesekönyv ill. szakkönyv vásárlása történt.Ebben az időszakban a konyhai dolgozók mellett, két óvónő és egy dajka tevékenykedett. 1985. óta óvodánkban szakképzett dajkaként dolgozik Iván Lászlóné (Margit), aki gyermekszeretetével példaértékű.Óvodánk hatalmas, védett udvarral rendelkezi, ahol sok udvari játék található. A játékok állagmegóvása, új játékok vásárlása,- pályázatokon nyert pénzeken-, folyamatos.Az 1990-es évek társadalmi változásai lehetővé tették az óvodai nevelés megreformálását, amely nagyobb szakmai szabadságot biztosított. Az alternetív pedagógiák közül szabadon választhattunk. Ezeket a pedagógiai programokat nem lehetett az egyik óvodáról a másikra átvenni, márcsak a helyi sajátosságok miatt sem. Törekedtünk arra, hogy a nemzetiségi hagyományok ápolása mellett, az óvodai nevelést a kisgyermekek legfontosabb tevékenységére építsük, mely a játék.
Ebben a munkában 1990-től Németh Ágnes óvónő, mint akkori pályakezdő új szemlélettel, új pedagógiai hozzáállással vett részt. Ma is valljuk, hogy a játékot figyelemmel kísérve a kisgyermek "nyitott könyvvé" válik előttünk. Hiszen a gyermek a környező valóság üzeneteit felfogja, újra értékeli, és tevékenységében visszatükrözi. Piaget vallja, " A gyermek azért játszik, mert gondolkodási formája játékos, létezési módja a játék"
Községünk lendületesen fejlődik, hiszen a város közelsége vonzza a letelepedni vágyó fiatalokat. Az 1994-ben választott Önkormányzati vezetés és a képviselő testület lehetővé tette az addigra szűkössé váló óvoda bővítését. Ebben az időszakban került pályázat útján óvodánkba Kuruczné Horváth Judit, mint óvodavezető. Ekkor ismerkedtünk meg Carl R. Rogers amerikai pszichológus gondolataival.
Óvodai munkánkat "Az óvodai nevelés országos alapprogramja"határozza meg, melyet kiegészítettünk az emberi megértés, és a kompromisszumkészség kialakításának szándékával.A gyermekek egészséges fejlesztésére törekszünk, aminek alapvető feltételei:
Községünk lendületesen fejlődik, hiszen a város közelsége vonzza a letelepedni vágyó fiatalokat. Az 1994-ben választott Önkormányzati vezetés és a képviselő testület lehetővé tette az addigra szűkössé váló óvoda bővítését. Ebben az időszakban került pályázat útján óvodánkba Kuruczné Horváth Judit, mint óvodavezető. Ekkor ismerkedtünk meg Carl R. Rogers amerikai pszichológus gondolataival.
Óvodai munkánkat "Az óvodai nevelés országos alapprogramja"határozza meg, melyet kiegészítettünk az emberi megértés, és a kompromisszumkészség kialakításának szándékával.A gyermekek egészséges fejlesztésére törekszünk, aminek alapvető feltételei:
- nyugodt, biztonságot adó légkör
- segítőkészség, kompromisszumkészség kialakítása
- másság teljes elfogadása
- személyes (pedagógusi ) példa hatása a gyerekekre és felnőttekre egyaránt.
Carl. R. Rogers világképéből következik, hogy hiszünk az emberek közeledésének pozitív hatásában. Ezért figyelemmel, empátiás készségünkkel próbálunk segíteni másokat.A személyközpontú szemlélet szellemében igyekszünk úgy tevékenykedni, hogy hagyjuk, hadd érvényesüljön a gyermeki akarat, pedagógiai irányításunkkal "terelgetjük" a gyermekeket a tevékenységeikben, nagy szabadságot adva személyiségük kibontakozásának. Ez a szemlélet segít bennünket abban, hogy a gyerekek és szüleik önkéntesen együttműködjenek velünk. Személyközpontú pedagógiánk lényege, legfontosabb eleme a gyermekközpontúság igénye. Pedagógiai módszerünkből egyértelműen következik a sokszínűség, hiszen minden egyes konfliktus, probléma új kihívást, új helyzetet teremt a gyermeknek, de óvodapedagógusnak is.A rogersi pedagógia célja, hogy bizalom, törődés és tisztelet légkörében fogadjuk el egymás eltérő valóságát.A rogersi szemlélet legfontosabb eleme, hogy az egész nevelő kollektíva e szerint tevékenykedjék. A személyiségközpontúság előfeltétele egy olyan közösség, melyben a kapcsolatok nyíltak, segítők, sőt barátiak.
A "régi" dolgozók munkáját 1995.-től Vincze Sándorné (Erzsike), 1999-től Osztertagné Szabó Erika szakképzett dajkák segítik, akik fiatalos lendületet hoznak mindennapjainkba. A pedagógusaink fontos feladata, hogy a megragadható fejlődéslélektani jellemzők alapos ismeretében felmérjük az egyes gyermek állapotát, és segítsük a saját tempó szerinti fejlődésben. Nevelési programunknak nem az a célja, hogy egy szintre fejlesszünk, hanem, hogy minden gyermekből a benne rejlő legjobbat hozzuk felszinre.A rogersi szemlélet alapfeltétele, hogy az óvodapedagógus naprakészen tudja azt, hogy minden gyermek milyen fejlődési szinten van.A pedagógus, ha kell, segítse, értő módon koordinálja tevékenységét. Empátiás készségünkkel próbáljuk gondjait, problémáit kezelni, segíteni a gyermeket a megoldásban.
Az óvodás gyermekek nevelésének elsődleges színtere a család. Szerepét nem szeretnénk, és nem is akarjuk átvállalni. A szülőkkel, nagyszülőkkel karöltve azon dolgozunk, hogy minden gyermekben a benne lévő maximumot felszínre tudjuk hozni. Iskolában, mint sikeres gyermekmegközelítési módot, már alkalmazzák, de óvodára senki nem dolgozta ki. Igyekszünk biztosítani, hogy minden gyermek örömét lelje az ismeretszerzésben a saját tapasztalatai, szerzett ismeretei által. Minden tevékenységünket áthatja, hogy közösségben élünk, ahol meg kell felelnünk saját és a környezetünk követelményeinek, s eközben megtanuljuk elfogadni, tolerálni (már a pici óvodás gyermek is) a másság tényét.
Intézményünkbe hosszú évekre visszatekintve járt "sérült" gyermek: siket-néma, mozgássérült, tanulásban illetve értelmileg akadályozott. 2006. januárjától szakképzett gyógypedagógus foglalkozik velük. A beszédfejlődésben nem megfelelően haladó beszédhibás gyermekekkel Salgóné Burkus Emma logopédus,- az Apáczai Nevelési és ÁMK Korai Fejlesztő, Logopédiai és Gyógytestnevelési Intézet vezetőhelyettese- foglalkozik szakmai odaadással, így biztosítva azt, hogy az óvodások iskolás korukra "szépen", tisztán beszéljenek.
Célunk az, hogy belássa és megértse gyermek és a felnőtt egyaránt, hogy mindenkinek egyénenként változó testi és lelki szükséglete van. Tehát nekünk óvónőknek nem szabad rákényszerítenünk akaratunkat a gyermekre.
"Úgy neveljünk, hogy ne neveljünk" (Rogers)
Ne azért tegyen a gyermek tudásra a gyermek, mert az óvónő mondja, ne "tanulja" a környező világot, hanem fedezze fel. Az óvoda dolga a felfedeztetés. Mindannyiunknak tudnunk kell, hogy a gyermeki játéknak a holnap felnőttéválásában van meg a fungciója.A rogersi irányzat jellegzetes "nevelési"stílust, szemléletet és hozzáállást sugall:
" Felejtsd el mindazt a trükköt, viselkedési formát, amit az iskolába tanultál, megint légy önmagad, nyílt"( Rogers)
A kölcsönös megértés és a szeretet a fontos, melyek csak derűs, biztonságot adó légkörben valósulhatnak meg. Fontos alapelvünk a bizalom, mely a gyermekre és a felnőttre, szülőkre is vonatkozik
" A szeretetet, az egymással való törődést, azt, hogy ebben a rohanó világban az ember ember maradjon- megtanulni direkt módon, nem lehet, csak átérezve megörökölni-, tanítani szívvel lélekkel lehet és kell."
"Én egészen addig engedékeny vagyok a gyermekeimmel, míg végül elkezdem a parancsuralmat, és addig folytatom, míg végül magamat nem tudom elviselni" (Rogers)
Óvodánk -mint minden óvoda- a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye. Szerepe a család mellett a gyermekek nevelésében hároméves kortól az iskolába lépésig pótolhatatlan.
Arculatunkat úgy alakítottuk ki, hogy megfeleljünk:
- a gyermek életkori sajátosságának
- szülők igényeinek
- fenntartó elvárásainak
- saját pedagógiai célkitűzéseinknek
- a közvetlen és közvetett partnerek igényeinek, szigorúan a gyermek igényeinek figyelembevételével
Alapelvünk
- a gyermeki személyiség maximális tisztelete
- a nyugodt, békés, derűs légkör megteremtése és biztosítása
- az egyéni gyermeki képességek hatékony kibontakoztatása
- minden gyermeket az önmagához képest, a neki optimális szintre fejlesztjük
- a kisgyermek legfontosabb tevékenysége a játék
Óvodai nevelésünk feladatai:
- Általános feladatunk, hogy az óvodás gyermek testi-lelki szükségletét kielégítsük
- Óvodapedagógus feladata, etikai kötelessége a személyes példaadás, hiszen a gyermeknek követendő példára van szüksége
- Óvodapedagógusnak tudnia kell kinél, hogyan oldja meg a konfliktushelyzetet
- Fontos, hogy mi érzelmi biztonságot árasszunk
- Személyes példánk ne csak a gyerekek felé legyen példaértékű, hanem a gyerek lássa, hogy kollégáinkkal is jó a kapcsolatunk
- Nem szabad elfelejtenünk, a gyermek annak hisz, amit érez
Az óvodás gyermek minden cselekedete ebben a korban érzelmi indíttatású. Öröm, bánat, jókedv, vidámság, keserűség, düh, mindenfajta érzelmi megnyilvánulás megtalálható már az óvodás gyermekeknél is. Hagynunk kell az érzelmek felszínre kerülését, de azok szélsőséges megnyilvánulásait csiszolnunk, tompítanunk kell. Nem erőszakkal, fegyelmezéssel, hanem rávezetéssel, megbeszéléssel. Talán mindannyiunk számára ez a legnehezebben kezelhető terület. Hogyan lehet érzelmeket felszínre hozni, irányítani, befolyásolni és elfolyatni, ha éppen szükséges. Fontos ismérve az óvodás gyermeknek, hogy érzelmeken keresztül kötődnek, ragaszkodnak. Ebben az esetben mi óvodapedagógusok is érzelmi megközelítést kapunk, így természete, éppen ezért fontos a személyes példaadás."Tedd, ahogy mondom, és ne tedd, ahogy teszem!"-e téves szabályt szem előtt kell tartani. A gyerekek a követendő mintákat, az élet szabályait is csak példákon keresztül tudják megélni, elsajátítani. Az óvoda dolgozóinak ismernie kell a gyerekeket annyira, hogy tudjuk, mikor kell közbelépni, ki milyen irányításra, problémakezelésre szorul. Tudnunk kell, melyik gyermeknél mikor és hogyan kell közbelépni. Ez nagyfokú pedagógiai érzékenységet, odafigyelést kíván tőlünk. Személyiségünk érzelmi biztonságot kell, hogy árasszon, hiszen az óvodás gyermek bármikor, bármilyen problémával hozzánk fordulhat, tudja azt-érezze- mi segíteni fogunk. Gondok esetén hagyjuk a gyermeket "kibeszélni", mondja el a problémáit.
Sokszor már avval is segítünk, ha értő hallgatással figyelünk rá. Hogy segíteni tudjunk másokon, önmagunkat kell elfogadnunk, önmagunkat kell adnunk, ne játszunk szerepet. Fontos tudnunk a gyermek annak hisz, amit érez. Úgy tapasztaltuk, hogy -a rogersi felfogás fontos eleme- a feltétel nélküli pozitív elfogadás jelenlétének, vagy hiányának a személyes kapcsolatokban pozitív vagy negatív -építő, vagy pusztító- következményei lehetnek. Ha egyszer kialakult az emberben a pozitív elfogadás ténye, akkor ez áthatja minden tevékenységünket. Igyekszünk ezt az érzést felkelteni minden gyermekben és felnőttben egyaránt.
Tehát a gyermek (felnőtt) szeretve érezze magát, mert csak így lehet igazi, teljes életet élni. Ha munkánk során gondunk van, s konfliktushelyzet alakul ki, kövessük Rogers nézetét:
"Fegyverezd le, lépj az Ő oldalára, aztán ismertesd saját nézeteidet"
A gyakorlatban látható ennek a nézetnek az igazi értéke, hiszen a közösség a konfliktushelyzetek tárháza. Szerencsére minden emberben él születésétől fogva az "állandó elfogadási igény", ezért vagyunk képesek kompromisszumokra.A konfliktushelyzet empatikus kezelésével igyekszünk azt közvetíteni, amit a másik feltehetően érez. Mindannyian tapasztaljuk, hogy egyre több a nehezen kezelhető gyerek, aki helytelen szokásaival zavarja önmagát és a közösséget is. Ezek a gyermekek nem tudnak megfelelni a velük szemben támasztott nevelési- oktatási követelményeknek. Teljesítményük sorozatosan alatta marad társaikénak, s a folyamatos kudarcélmény tovább erősíti személyiségük zavarait. Kompenzációt kell találnunk, természetesen adekvát formában. Az ok ismeretéből kell kiindulni, a gyermek környezetének megfigyelésével. Ebben az esetben még fokozatosabban kell, hogy érezze a gyermek a pozitív kontaktust, és a szeretetet. Az óvodapedagógus feladata biztosítani az ilyen gyermek számára is a teljesítménybeli sikereket.
Minden gyermek veleszületett bölcsességgel rendelkezik. Olyan fejlesztő, nevelő programokat igyekszünk kidolgozni, amely minden gyermekben- akár tehetséges, átlagos, vagy lassan tanuló típus- kialakítja azokat a képességeket, amelyek alapján örömet jelent számára a későbbi tanulás. Ezek a tervek szinte minden esetben egyénre szabottak, hiszen nincs két egyforma személyiség, két egyforma óvodás gyermek. Fontos a tevékenységünk során a differenciálás. A differenciálás feltétele, hogy jól ismerjük a gyerekek terhelhetőségét.
Célunk, hogy az óvodáskorú gyermekek óvodai életük végére közösségbe jól beilleszkedő, megfelelő "ismeretekkel" rendelkező, őszinte, nyitott, érdeklődő gyermekekké váljanak. Elengedhetetlen a tevékenységünk során a kölcsönös bizalom, ha bízunk a gyermekben, sokat dicsérjük eredményesebb lesz a munkánk.
Minden gyermek veleszületett bölcsességgel rendelkezik. Olyan fejlesztő, nevelő programokat igyekszünk kidolgozni, amely minden gyermekben- akár tehetséges, átlagos, vagy lassan tanuló típus- kialakítja azokat a képességeket, amelyek alapján örömet jelent számára a későbbi tanulás. Ezek a tervek szinte minden esetben egyénre szabottak, hiszen nincs két egyforma személyiség, két egyforma óvodás gyermek. Fontos a tevékenységünk során a differenciálás. A differenciálás feltétele, hogy jól ismerjük a gyerekek terhelhetőségét.Célunk, hogy az óvodáskorú gyermekek óvodai életük végére közösségbe jól beilleszkedő, megfelelő "ismeretekkel" rendelkező, őszinte, nyitott, érdeklődő gyermekekké váljanak. Elengedhetetlen a tevékenységünk során a kölcsönös bizalom, ha bízunk a gyermekben, sokat dicsérjük eredményesebb lesz a munkánk.
Magunkénak valljuk Charles Schwab az emberekkel (gyermekekkel) való bánásmódjáról idézett gondolatokat:
"Azt a képességemet, hogy emberekbe lelkesedést tudok önteni, Isten legnagyobb adományának tekintem, és a módszeremet is, az elismerést,a bátorítást, amellyel minden emberből (gyermekből) a legjobbat tudom kihozni. Semmi más nem sorvasztja el úgy az ember (gyermek) becsvágyát, mint a feletteseitől (óvónő, szülő) származó kritika. Én sosem bírálok senkit. Hiszek abban, hogy az embereket ösztönözni kell a munkára. Így aztán szeretek dicsérni (óvónő, szülő feladata), de gyűlölöm, ha hibákat kell találnom. Ha bármi tetszik készségesen elismerem, és nyilvánosan megdicsérem."
Ha úgy érezzük, hogy munkánk nem eredményes, nem értünk el a gyermekkel megfelelő eredményt megvizsgáljuk, mi lehet az oka? Feltesszük magunkban a kérdést:
Mit nem vettem észre a gyerekkel kapcsolatosan?
1. Szerettem-e eléggé?
2. Felfedeztem-e az értékeit?
3. Aktivizálom-e eléggé?
4. Tudja-e, érti-e a szabályokat?
Olyan "rezonancia-doboz"-zá kell válnunk (Rogers), aki átérez, megért, megfigyel, sőt odafigyel és a gyermek belső erejére támaszkodva, tevékenykedik.
A mi feladatunk- különösen kistelepüléseken- a családgondozással, szociális munkával bővül. Mi vesszük észre legelőször, ha a család életében kedvezőtlen fordulatok jönnek létre, hiszen a gyermek, mint a "kis érzékelő", visszajelzi ezt felénk. A családgondozás igen érzékeny terület, sok tapintatot igénylő. Ha szülő, illetve nagyszülő szeretne beszélni gondjairól, ismét előtérbe kerül a rogersi "értő hallgatás" elve. Teljes figyelmünkkel, empátiával fordulunk a szülő ill. a probléma felé. Sok esetben a "kibeszélés" is lehet jó megoldás, hiszen a legtöbb esetben könnyebbséget, megkönnyebbülést jelent a mesélő számára. Rá kell érezni az óvónőnek, mikor szabad befolyásolni, véleményt alkotni a családi kérdésekben. Van olyan eset, hogy akár magunkat "kiadva" érünk el eredményt.Az óvodás gyermek legfontosabb, elemi pszichikai szükséglete a játék A gyermek a játékban fejezi ki önmagát, ismeri meg a világot - játék nélkül a fejlődés elképzelhetetlen.A gyermek játékából megtudhatjuk, hogy mi a valóságüzenete a gyermek számára. Az üzenetek realitásának biztosítása az óvodapedagógus feladata.
"Az ember akkor játszik, ha a szó teljes értelmében ember, és csak akkor egészen ember, amikor játszik." (Schiller)
A játék jeleneteiben kivetíti a gyermek a sérelmeit, konfliktusokat, olyan ismeretekhez juttatnak bennünket, amelyek megmutatják az esetlegesen előforduló magatartási rendellenességek okait, és javaslatot adhatnak az alkalmazható nevelési eljárásra. Figyelünk arra, hogy a gyermekek úgy érezzék egész nap játszanak, minden tevékenységünkkel érdeklődést keltünk, hogy a gyerekek önként választhassák a megtervezett feladatot.
Ha látjuk, hogy a gyermek elakad tevékenysége folyamatában, vagy a beszélgetés során, ismételjük meg az utolsó mondatát, és várjunk. Valószinüleg folytatja a beszédét -az esetek nagyszámában- és önmaga keres válaszokat a problémáira. Carl. R. Rogers ezzel a technikával is élt terápiás kezelései során. Úgy tapasztaltuk, hogy ez a technika kisgyermekeknél, és felnőtteknél is alkalmazható. Fontos, hogy az óvónő ne legyen mindentudó. Tarsolyunkban mindig ott lapulnak a segítő kérdések:
Ha látjuk, hogy a gyermek elakad tevékenysége folyamatában, vagy a beszélgetés során, ismételjük meg az utolsó mondatát, és várjunk. Valószinüleg folytatja a beszédét -az esetek nagyszámában- és önmaga keres válaszokat a problémáira. Carl. R. Rogers ezzel a technikával is élt terápiás kezelései során. Úgy tapasztaltuk, hogy ez a technika kisgyermekeknél, és felnőtteknél is alkalmazható. Fontos, hogy az óvónő ne legyen mindentudó. Tarsolyunkban mindig ott lapulnak a segítő kérdések:
- Ne mond?!
- Tényleg?!
- Nagyszerű!
- Sajnálom! Stb.
Ezek a rövid tőmondatok -a tapasztalataink igazolják- folyamatossá teszik, tehetik a gyermeki beszédet, játékot. De pótolhatatlanok szerepet játszanak a felnőttekkel való kontaktusteremtés során is.
A rogersi technika lényege, hogy ne mi mondjuk meg mi a teendő, mi a megoldás, a gyerek (felnőtt) önmaga jöjjön rá, mit és hogyan kell cselekednie.
"Úgy neveljünk, hogy ne neveljünk!" (Rogers)
Ez a nevelési módszer sokkal sikeresebb az esetek többségében, hiszen így a gyerek az önmaga által kiválasztott megoldást teheti és teszi meg, nem érzi az irányítást, tehát nem vált ki belőle ellenkezést.
Óvodánk erőssége- legyen az a munkatársak közötti kapcsolat, is-éppen abban rejlik, hogy kongruens empátiával figyelünk egymásra, gyermekekre, felnőttekre egyaránt.
Pedagógiai programunkkal, mely ÉPÍTS ARANYHIDAT A MÁSIKNAK címet, viseli, elnyertük a Soros alapítvány " Modellintézménye" címet.
Többször jártunk, az egész nevelő kollektívával Budapesten a Modellintézmények találkozóján, ahol be kellett számolnunk tapasztalatainkról.
1999. májusában került sor óvodánk félévszázados fennállásának megünneplésére. Egész hetes programot szerveztünk a szülők és természetesen a gyermekek részére. Régi képekből tablót készítettünk, táncházat, játszóházat, sportnapot és kirándulást szerveztünk. Nyíltnapot rendeztünk, ahol megismerkedhettek az érdeklődő szülők az óvoda mindennapjaival. Záró ünnepélyünkre az óvoda régi dolgozóit hívtuk meg, ahol a gyerekek műsorral és ajándékkal kedveskedtek nekik. Ezen az ünnepségen jelen voltak az önkormányzati képviselők, kisebbségi horvát képviselő, valamint a szülők.1997-óta kétcsoportos óvodaként működünk (horvát). Intézményünk,- mivel kéttannyelvű intézmény-figyelmünk kell arra, hogy a gyermek életkori sajátosságainak megfelelő ismeretekre tegyen szer. Nagy hangsúlyt kap a nemzetiségi hagyományok átörökítése. A horvát nyelv mellett német nyelvet is választhatnak a gyermekek, hiszen 2003-óta Schiszler Éva is intézményünk dolgozója. Nagy -nagy öröm és micsoda jelentős minőségi változást jelent, hogy csoportokban már két-két óvónő tevékenykedik, dolgozik, úgy ahogyan ezt a törvényi előírások is megkövetelik. Óvodánkban nemzetiségi feladatokat- nagy odaadással, és nemzetiségi identitástudattal-tehát már nemzetiségi (német, horvát) végzettségű kolléganők látják el.A nyelvi nevelést egyrészt a nyelvi környezet mesterséges megteremtésével az adott nyelven tartott foglalkozások, ill. kezdeményezések, vagy játékszituációkon keresztül valósul meg. Célunk, hogy a kisebbségi nyelvet beszélő gyermeket is előkészítsük az iskolai tanulmányok megkezdésére és a kisebbségi nyelv tanulására.
Ez a tevékenységünk a gyakorlatban így néz ki:
A foglalkozási ágak, melyek életkorhoz kötötten -kötelező ill. választható- az első héten, magyar nyelven, a második héten, idegen nyelven zajlanak (természetesen szigorúan csak a gyermekek, az adott korcsoport életkori sajátosságainak megfelelően)
Foglalkozási ágaink a következők:
- Mese-vers -a hét minden napján
- Vizuális nevelés (rajzolás, festés, mintázás, barkácsolás)-heti egy ill. két alkalommal életkortól függően- több meghirdetett rajzversenyen elismerést szereztek óvodásaink
- Környezet, környező valóság megismerése -heti egy ill. két alkalommal életkortól és témától függően
- Ének-zene, mondóka
"Nem lehet egészen boldog ember az, akinek nem öröm a zene.
Erre az örömre azonban tanítani kell az emberiséget, mert
magától nem jut el odáig" (Kodály Zoltán)
Erre az örömre azonban tanítani kell az emberiséget, mert
magától nem jut el odáig" (Kodály Zoltán)
-éneklés, mondokázás heti több alkalommal óvónő dönti el
- Mozgás, testnevelés -jelenleg nincs tornaszobánk ezért a csoportszobában ill.jó idő esetén az udvaron tornázunk, heti egy ill. több alkalommal,Igyekszünk minél többet tartózkodni a friss levegőn.
(Önkormányzati döntés alapján új, nagy csoportszobával bővülünk, így a fennmaradó kisebb csoportszobát tornaszobának használnánk-2006. őszétől)
Matematika- csak a nagycsoportban, szigorúan játékos feladatokat adva gyerekeknek, óvodapedagógus dönti el az adott kisgyermek ismeretében, hogy egyéni fejlesztést, vagy csoportos részvételt alkalmaz-e.
A napi eseményekről a szülőket "Mi tört ma az oviban"hirdetőfalunk tájékoztatja.
A nagykozári óvoda hagyományai:
- Születés-névnap megünneplése
- Levelezés, látogatás hosszan beteg ovistársnál
- Márton napi lampionos felvonulás
- Mikulás-ünnep a bogádi iskolásokkal
- Alapítványi mikulás ünnep a falunk összes gyermekének
- Karácsony-óvodai ünnep
- Farsang- szülők igénye szerint "nyitott, vagy zárt" keretek között
- Alapítványi szülői bál
- Nőnap- vendégszereplés az Öregekotthonában, Önkormányzatnál
- Húsvét-óvodai ünnep igazi nyuszikkal, tojáskereséssel
- Anyáknapja -anyukákkal, nagymamákkal
- Gyermeknap, mely a "Kihívás"napjával esik egybe
- Évzáró, ballagás- minden korosztály külön műsort ad
- Nyári kirándulásunk családokkal együtt.
- A tanév során negyedévente bábművész jön a gyerekekhez,a "Hangoló" előadása félévente és bűvész látogat hozzánk évente egy alkalommal.
Külső kapcsolataink:
-Intézményünk egészséügyi vizsgálatát dr. Lovász Lilián látja el, aki évek óta lelkiismeretesen tevékenykedik a nagykozári gyermekek jó egészségügyi ellátásáért
-Napi kapcsolatban vagyunk a községünkben működő védőnői hálózattal, akik segítséget adnak abban is, hogy a várható óvodás gyermeklétszámról tájékoztatót adnak.
-A gyermekétkeztetést hosszú évek óta a kozármislenyi Kétszekér Fogadó látja el, a gyermekek megelégedésére,- hiszen a szülők is tapasztalhatják kifüggesztett étlapukról- négyféle menüből, választhatunk, természetesen figyelve a gyermeki szervezet igényeire
- A tízórait a dajkáink készítik el, figyelembe véve a gyerekek igényét, kérését, az alapanyagot a nagykozári Áfész boltból szerezzük be, ahol ügyelnek arra, hogy mindig friss, jó minőségű áru kerüljön a gyerekek elé.
-Jó a kapcsolatunk a bogádi dr. Berze Nagy János Általános Iskolával, ahová minden évben meghívást kapunk iskolalátogatásra a gyerekekkel.
Az óvoda szakmai munkájának segítségére alakította ki, hozta létre az Önkormányzat
A Nagykozár Gyermekekért Közalapítvány -t.
A gyermekeknek televíziót, videót, hifi-t, DVD lejátszót vásároltak. Az udvarra a nyári időszakban jól kihasználható medencét építettek..
Ezúton is szeretnénk minenkinek megköszönni adományaikat, mellyel segítséget adtak az óvoda munkájához abban, hogy a gyermekek mindjobban érezzék magukat intézményünkben.
-Napi kapcsolatban vagyunk a községünkben működő védőnői hálózattal, akik segítséget adnak abban is, hogy a várható óvodás gyermeklétszámról tájékoztatót adnak.
-A gyermekétkeztetést hosszú évek óta a kozármislenyi Kétszekér Fogadó látja el, a gyermekek megelégedésére,- hiszen a szülők is tapasztalhatják kifüggesztett étlapukról- négyféle menüből, választhatunk, természetesen figyelve a gyermeki szervezet igényeire
- A tízórait a dajkáink készítik el, figyelembe véve a gyerekek igényét, kérését, az alapanyagot a nagykozári Áfész boltból szerezzük be, ahol ügyelnek arra, hogy mindig friss, jó minőségű áru kerüljön a gyerekek elé.
-Jó a kapcsolatunk a bogádi dr. Berze Nagy János Általános Iskolával, ahová minden évben meghívást kapunk iskolalátogatásra a gyerekekkel.
Az óvoda szakmai munkájának segítségére alakította ki, hozta létre az Önkormányzat
A Nagykozár Gyermekekért Közalapítvány -t.
A gyermekeknek televíziót, videót, hifi-t, DVD lejátszót vásároltak. Az udvarra a nyári időszakban jól kihasználható medencét építettek..
Ezúton is szeretnénk minenkinek megköszönni adományaikat, mellyel segítséget adtak az óvoda munkájához abban, hogy a gyermekek mindjobban érezzék magukat intézményünkben.
Adószámunk, melyre adományaikat, és a felajánlható 1%-ot várják az óvodás gyermekek:
18316733 1 02
Külső-belső fejlesztési terveink a következő évekre:
- Az óvoda épülete az EU. előírásoknak megfelelően a tervek szerint 2006 szeptemberére bővül egy nagy csoportszobával, nagy fedett terasszal, nevelői szobával. A jelenlegi kisebb csoportszobát tornaszobává alakítanánk.
- Az udvari játékok felülvizsgálata során adódott észrevételeket anyagi erő függvényében javítanánk, cserélnénk.
Pedagógiai terveink:
- Pedagógiai programunk "Építs aranyhidat a másiknak",- amelyet több szakmai lapban is elismertek- Carl. R. Rogers szemlélet "levédésre" kerülne. Célunk, hogy mint "nagykozári" gyermekmegközelítési módszer rogersi szellemben, kerülne a köztudatba .
- Óvodánk egyedülálló nyelvi "felállásában" is, hiszen kétcsoportos óvodaként két nyelven nevelünk (horvát, német) nyelven, nem elhanyagolva a z óvodai nevelés alapcéljait.
- Intézményünk szakképzett gyógypedagógussal rendelkezik, akinek a segítségével a környező falvakban élő sérült gyermekek szakszerű óvodai ellátása is megoldódik.
- Egyenlőre "utazó" logopédus foglalkozik a rászoruló gyermekekkel, de tervünk az, hogy kolléganőink közül végzett logopédusunk legyen, így folyamatos fejlesztésben részesülhetnek az arra rászoruló gyermekek.
- Fontos követelmény,- a jó pedagógiai munka egyik alapfeltétele- olyan szakmailag jól felkészült dajkák foglalkoztatása, akik ezután is hatékonyan segítik az óvodapedagógusok munkáját.
Óvoda dolgozóinak névsora:
Horváthné Jakabovics Ilona - horvát nemzetiségi óvodapedagógus
Schiszler Éva - német nemzetiségi óvodapedagógus
Németh Ágnes - óvodapedagógus, gyógypedagógus
Iván Lászlóné - szakképzett dajka
Osztertagné Szabó Erika - szakképzett dajka
Vincze Sándorné - szakképzett dajka
Kuruczné Horváth Judit - óvodapedagógus, óvodavezető
Óvodánk címe: 7741 Nagykozár, Kossuth u. 17.
Telefonszám. 72 473 592
Telefonszám. 72 473 592
30/ 709 12 43
Óvodánk nyitvatartási ideje: hétköznap 6-órától 17 óráig
SOK SZERETETTEL VÁRUNK MINDEN NAGYKOZÁRI ÉS A KÖRNYEZŐ FALVAKBAN, ILLETVE PÉCSÚJHEGYEN ÉLŐ ÓVODÁSKORÚ GYERMEKET!
Intézményünk sikeres munkát folytat, hiszen bármikor, bárki betekinthet a munkánkba-, nem szégyenkeznénk. Ennek feltétele egy olyan szakmai közösség, amely a mi intézményünkben jelen van, hiszen az óvoda dolgozói mind szakmailag és mind emberileg a gyermekek fejlesztéséért, jobb és szebb életéért dolgoznak. A nagykozári óvoda legnagyobb erőssége úgy gondoljuk a dolgozók összetartásában, segítőkészségében rejlik. Reméljük ez továbbra is így marad, hiszen ez a sikeres, eredményes munka titka.
"A Nagykozári Óvodás Gyermekekért Közalapítvány" közzétételi lista