Az 1828-as országos összeírás szerint Nagykozáron 711 fő élt, 702 római katolikus, 1 görögkeleti, 1 evangélikus és 7 izraelita. Az emberek 102 házban laktak, római katolikus kápolnával rendelkeztek.

1930-ban 144 magyar, 462 német, 1 horvát, 394 sokác és 2 egyéb anyanyelvű lakosa volt. Ez az ezren felüli lélekszám egy évtized alatt nagyot csökkent, hiszen az 1941-es népszámlálás adatai szerint a településen 744 fő élt, 12,8 % magyar, 46,1 % német és 41,1 % horvát.

A településen 1969-ben 769 fő élt, ebből 742 római katolikus, 14 izraelita. Anyanyelvük német és horvát. Az első községvizsgálati jegyzőkönyv adatai szerint két évtized múlva az itt élő 931 fő közül 19,7 % magyar, 34,5 % német, 45,7 % horvát és 0,1 % egyéb nemzetiségű.

Nagykozárban 1996.-ban 1114-en éltek. Folyamatos népességnövekedés a lakótelkek kialakítását -és természetesen az új épületek elkészültét-követően következett be. Ez jól látható a demográfiai adatokon:

Az elmúlt tíz évben 475 fővel nőtt a lakosságszám, amely 42 %-os növekedést jelent. Érdekesség kedvéért, ha a 2006.január 1.-jei adatot megvizsgáljuk korcsoport és nemek szerinti bontásban, kiderül, hogy a lakosság nagyobb hányada kerül ki a gyengébbik nemből és a fiatalok aránya igen magas.

0-18 éves korig : 385 fő , melyből férfi 181, nő 204
18-60 éves korig :971 fő, melyből férfi 488, nő 483
60 éves kortól 233 fő , melyből férfi 88, nő 145.