Az újkőkor késői szakaszában, i. e. 2800-2500 között, a mai Baranya megye területén a Lengyeli kultúra képviselői éltek. Maga a kultúra a Dunántúlon őshonos vonaldíszes kerámia népének és a délkelet felől benyomuló Bánáti kultúra hatásainak összeolvadásából és további fejlődéséből keletkezett. Egyik fontos lelőhelye volt a mai Nagykozár területe is. Az úgynevezett Zamajur-dűlőben, amely a történelem során sokáig lakott hely volt, terepbejárásból származó telepkerámia került elő. A felszíni leletekkel rögzített lelőhelyeken több esetben megfigyelték az egymástól elkülönülő telepcsoportok foltjait.
A rézkor középső szakaszában, i. e. 2300-2100 között, a nagyobb régióban a Bolerázi csoport élt. Ők lényegében a Badeni kultúra legrégebbi népe. A mai Baranya területén rájuk vonatkozóan Nagykozáron is találtak régészeti leleteket. A Zamajur-dűlőben meglelt leletcsoportból Kis Attila terepbejárása nyomán kerültek elő felszíni gyűjtésű cserepek.
A rómaiak korában a mai Baranya megyét átszelte a korszak egy jelentős transzkontinentális útvonala, amely a mai horvátországi Mitrovicsból indult ki, áthaladt Nagykozáron és Pécsett is. Ebből a korszakból a községben a feltárások során oroszlános sírtöredék bukkant elő.
A népvándorlás korából Nagykozáron VI-IX. század közötti avar kori lelőhelyet találtak. A Zamajur-dűlőben 1963-ban mélyszántással sírokat bolygattak meg.
Nagykozár neve, a Kozár helynév, a kabarokkal a magyarsághoz csatlakozó kozár néptöredék itt letelepített csoportjára emlékeztet, akiket Belső-Ázsiából nyugatra vándorolt nomád türk népként ismerünk. A falut a tatárjárásig a kazárok földjeként is emlegették. A falu a honfoglalást követő első századokban létesült. Egyes források a néveredetre vonatkozóan szláv származtatást feltételeznek - tévesen. A megkülönböztető szerepű Nagy előtag Kiskozár (Kozármisleny) miatt került az elnevezésbe.
Nagykozár az 1332-es pápai tized-összeírásban Kosar néven fordul elő, mint plébániahely, így nyilván templom is volt.
Későbbi oklevelekben Kozár és Kazaj néven említik, majd 1542-ben először Naghkozárként szerepel. Ekkor Tárnok János birtoka volt 4 portával. Az 1543-1566 közötti időszakban - ezek az évszámok a megye török kézre kerülését és Sziget várának elestét jelzik - a falu Macedóniai Miklósé, majd a Horvathy családé, aztán több kisebb nemesé.
Nagykozár a török hódoltság alatt részben elnéptelenedett. A területen a XVI. század végén, a XVII. század elején már alig dolgozott római katolikus pap. Egy 1620-as feljegyzés szerint Bogádon egy fiatal, nőtlen világi hitszónok szolgált, akinek a területéhez tartozott Nagykozár is. A falu a török kiűzésének idején elnéptelenedett, pusztává lett, majd egy 1711-ben keletkezett összeírás szerint 9 család élt itt. Birtokosa ekkor Levenau, majd 1717-ben Bana János, a bellyei uradalom prefektusa vásárolta meg. Innen kezdve neve Bana-Kozár formában jelenik meg. A faluban ekkor már horvátok és magyarok élnek, majd az 1740-es években megkezdődött a németek betelepítése is.
Nagykozáron 1785-1786-ban két malom működött. A településen 1810-ben már folyt oktatás, de a tanító iskola hiányában a gyermekeket otthonában tanította. Egy adat szerint a terület 1820-ban a közbirtokosoké 40 telekkel. A tanító 1829-ben a nagykozári születésű Virt Máté, aki jól beszélte a németet, de törve a horvátot és a magyart is.
Az 1848-as polgári forradalom előtt a községben 111 család élt. Szántóföldi növénytermelés és az állattenyésztés jelentette megélhetés forrását és nagyjából egyensúlyban volt. Az igavonásban még inkább az ökröt használták, de lassan már felváltotta a ló, bár utóbbit a hozzáértők kereskedésre is tenyészették. Sertést átlagosan családonként egyet tartottak, viszont jelentős volt a juhtenyésztés. Ekkor a határ nagysága 2070 hold és 973 négyszögöl volt. Hozzátartozott Zsemenye puszta. Rendelkeztek községházával, iskolával, jégveremmel, patakmalommal, vágóhíddal, faiskolával. A szőlőt viszont a filoxéra szinte teljesen kipusztította.
A századforduló után megindult a település kulturális fejlődése: római katolikus olvasókört 1911-ben, a könyvtárat 1912-ben hozták létre. Ugyanekkor bővítették az 1900-ban alapított állami elemi népiskolát. Ez az iskola 1924-ben magyar tanítási nyelvű intézmény lett, amlyben kiemelt óraszámmal tanították horvátul és németül az írást, az olvasást és a hittant. A körjegyzőséget ekkor Nagykozár központtal Hásságy, Magyarsarlós, Romonya és Püspökbogád községek alkották.
Nagykozáron 1939-ben alakult meg a Magyarországi Németek Népművelődési Egyesülete helyi választmánya, majd 1941-ben a Magyarországi Németek Szövetsége nagykozári csoportja.
A falu 1944. november 29-én került a szovjet csapatok kezére. A németek kitelepítése több családot érintett. Nem sokkal ezután, 1949-ben alakult az első termelőszövetkezet. 1961-ben ezt egy újabb követte, amely később a bogádi termelőszövetkezetbe olvadt. A községi tanács 1950-ben jött létre, 1966-ban pedig Nagykozár, Romonya és Bogád Községi Közös Tanácsot hoztak létre. A körzetesítés érintette az általános iskolát is, hiszen először a felső, majd az alsó tagozat is megszűnt.
A rendszerváltást követően a bogádi tsz tagjainak száma minimálisra csökkent. A földek mintegy kétharmada kárpótlás és részarány útján magántulajdonba került, míg egyharmada a tsz-é maradt. A tulajdonosok egy része kis csoportokba tömörülve műveli földjét, de a terület 70 %-a parlagon maradt.
Az 1990. októberében történt első önkormányzati választások alkalmával a község polgármesterének a volt tanácselnököt Bakonyi Jánost választották meg a falu polgárai.
A polgármester és képviselőtestületének az 1990-1994 ciklusban a nagyobb munkái közé tartozott a falu vezetékes gázzal való ellátása 1993.évben. Ugyanezen időpontban pályázaton nyert pénzből a volt iskola épületét un. geront hotellé alakították át, mely nappali és bentlakó otthona lett az idős embereknek, azaz Öregek Napközi Otthona, ismert nevén " ÖNO " .
Ezidőben a falu lakóinak lélekszáma az 1980-as évek végén értékesített telkek miatt 8oo-9oo fő volt.
Az 1994.évben történt választások során a falu új polgármestere Dr.Szentirmayné Kiss Mária .
A megválasztott polgármester és képviselőtestülete az 1994-1998 ciklusban igen radikális módon változtatott a falu polgárainak életén.
A már 40-50 éve a falu lakóinak óhaja többek között , mely az un. zsákfalu" részbeni megszüntetésével járt, a községet Pécsújheggyel összekötő út megépitése volt. Pályázat útján nyert közel 6o % bekerülési költséghez a szükséges önrész hozzáadásával / mely egy mezőgazdasági ingatlan eladásából származott / sikerült 3o millió forint költségből a 4 m széles összekötő útat megépíteni.
A falu betelepült új lakói kérésére ugyanezen évben az akkor 34 fős óvodát 60 fős óvodává alakították ki. Itt a szükséges beruházáshoz un. "kezdő" tőkét az 1 millió forintot az akkori Nemzeti Kisebbségi Hivataltól kapták, mivel az óvoda mindig is délszláv, illetve horvát nemzetiségű volt. A bekerülési költséghez szükséges 9 millió forint az 1993 évben kiépített gázközmű vagyon megállapított pénzösszegéből történ.
A kárpótlás során a tsz felé bejelentett földingatlanból az előző ciklusban megkezdett és a Petőfi S. utca folytatásában kialakított 20 db lakótelek közművesítését is befejezték saját erőből.
Kisebb pályázatokon nyert pénzekből, az un. "vis-maior" pályázatokon nyert összegből és saját erőből ebben a ciklusban az alábbiak történtek még a falu életében:
- az 56122 sz. bekötőút bejövetelénél lévő és a ma un. "delta" takarítását, szemetét elhordva az akkori Erdőgazdasághoz benyújtott bejelentés során kapott pénzből és társadalmi munkából kialakítottuk a jelenlegi parkot. Itt ekkor épült meg a delta két oldalán az út felületi zárással, illetve aszfaltozással
- Saját erőből átalakítást nyert a szinte már romjaiban heverő kultúrház belső része
- Az előző ciklusban eladott orvosi rendelő helyett a háziorvosi rendelést a kultúrház egy részére telepítették, melynek teljes berendezését, felszerelését az önkormányzat által
- A nagy esőzések következtében un. "partfal megépítése" pályázaton nyert pénzből megerősítést kapott a Bogádi utca elején lévő partoldal, valamint a kultúrház mögötti rész is, valamint kialakításra került a Szövetkezet utcai árok a vízelvezetés biztosítására.
- Az írásos emlékek 2oo. Évfordulójára megjelent a falu történetérő szóló könyv, az írásos emlékek alapján elkészült a falu címere, zászlaja is.
- Minden évben az un, "Vendel-napi" búcsú előtti szombati napon tartja az önkormányzat a Falunapot annak emlékére, hogy ezen a napon történt meg a zászló és címer szentelés
- a régi elnevezésű Öregek Napközi Otthona alapító okiratát módosítva Időskorúak Otthona lett, mely átdolgozással a normatív állami támogatás a 3-szorosára nőtt, így csökkent a fenntartási költség
- az otthon tetőszerkezetének javítása is megtörtént
- a temető ravatalozójának teljes tetőszerkezete, külső felújítása is megtörtént "vis-maior" keretből, melyet a Belügyminisztérium pályázatán kapták
- több út, árok javításra került és átépítésre
- a község 2 buszvárója is átépítésre került
- megalakult ebben a ciklusban a Nyugdíjas Klub, mely működéséhez jelentős támogatást kapott
- kialakítást nyert a falu bejövetelénél egy új buszváró
- a sorozatos betörések ellen minden intézmény, a kultúrház, orvosi rendelő és a körjegyzőség épülete riasztórendszerrel lett ellátva
- több helyen új közvilágítási lámpák kerültek üzemeltetésre
- több járdaszakasz épült pl. a Jókai utcát a Sport utcával összekötő egyenesben
- elkészült ebben a ciklusban saját költségből a kultúrház melletti új vizesblokk
Az 1998-2002 választások alkalmával a polgármester személye nem változott, egyedüli indulóként ismét Dr.Szentirmayné Kiss Mária a község" első embere ".
Ebben a ciklusban az előző program folytatásában már nem a munka mennyiség volt csak a cél, hanem a "minőség" is.
A képviselő testület elhatározta, hogy az önkormányzat anyagi helyzetét is javitva , uj lakótelkeket alakít ki igazodva ezzel a kormányprogramhoz, mely a fiatal házasok lakásépitését támogatja és kedvező hitellehetőségeket kinált.
A sportpálya melletti nagykozári ingatlantulajdonosok földjét közös megegyezés szerint megvásárolta és ezzel elkezdődött, illetve folytatódott az a program és terv, mellyel a falufejlesztés volt a cél: az életkor átlagát javítani, " megtölteni" gyerekekkel a 60 fős óvodát. Mindezzel biztositva a helyi embereknek a foglalkoztatását, valamint a beköltözők gyerekeinek megadva ezzel azt a lehetőséget, hogy helyben maradjanak iskolás korukig.
Az un. ÉK-i lakóparkban első ütemben 74 lakótelek került kialakításra, mely igen rövid idő alatt el is kelt és 2oo2 decemberében már 2 házban ünnepelték a karácsonyt és köszöntötték falunkban az új évet.
Ezt a lakótelket még ki tudtuk bővitani először 3, majd még 4 telekkel, mely ehhez a területhez szorosan csatlakozott.
Ebben a ciklusban még az alábbi fejlesztések történtek:
- lecserélést nyertek a buszvárók egy korszerűbb és szebb formára
- elkészültek az új hirdető táblák és szeméttartók fából
- még a ciklus elején a falu Fő-tere a Közútkezelő KHT-val közösen átalakítást nyert , mert járhatatlan volt
- megvételre került a tsz volt szörpüzemének iroda épülete faluház kialakítása céljából
- teljes festés, mázolás történt az Időskorúak Otthonában kívül-belül
- ismét 2-3 járattal bővült a távolsági buszjáratok száma az önkormányzat támogatásával
- aszfaltburkolatot kapott a temető bejárata, valamint a kultúrház és orvosi rendelő bejárata és terasza
- a kultúrház külső festése is megtörtént
- Magyarsarlós község 13 %-os tulajdoni hányada a polgármesteri hivatal és körjegyzőség épületére vétel jogcímén megszűnt, így most a korábbi 4 tulajdonos helyett egyedüli lett a község: ezzel megkezdődött az épületnek a külső és belső rész teljes felújítása 2 évi"részletben" , melyhez 7o %-os támogatást kapott a falu a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanácshoz benyújtott un. CÉDE pályázatán
- A község lehetőséget kapott több önkormányzathoz hasonlóan a falu közvilágításának korszerűsítésére, a lámpák lecserélésére 5 éves részletben, melyet az önkormányzat fel is vállalt és a csere meg is történt
- Minden évben saját költségből a falu utcái kátyúzásra kerültek, 1-2 esetben felületi zárást is kaptak
- Ebben a ciklusban 2 igen aktív nagykozári ingatlantulajdonos: Milos Attila és Kertész András szervezésében a Ritics-i szőlősgazdák által biztosított önrész összeadásával kiépült a villamoshálózat a zártkertben, melyhez az önkormányzat pályázati úton biztosította a bekerülési költség 3o %-át és felvállalta a tervek elkészítésének költségét
- Elkészült önkormányzati szervezésben és a Dolina-i gazdák önrészével a dolinai zártkert villamosítása is
- Pályázat útján felújításra került 2 éves részben a szörpüzemi irodaház tetőszerkezete
- Támogatást kapott az egyház a falu templomának teljes tetőszerkezet felújításához
- Minden évben rendezésre és rekultiválásra került az illegális szemétlerakó területe és környéke
- Az előző ciklusban elkezdett faluszépítést tovább folytatva minden évben a közterületek virágosítása, parkosítása a cél
- Pályázaton nyert pénzből 3 évi részletben történt, illetve áthúzódóan történik meg az új lakótelepek utcáinak fásítása
- Teljes felújítás, festés-mázolás volt a ravatalozó és a hozzá tartozó vizesblokknál, valamint a mérlegház épületénél.
Még ebben a ciklusban folytatódott az un. ÉNY-i lakótelep kialakítása az ujhegyi út mellett egy vállalkozó cég kezdeményezése alapján.
A lakosság létszáma ezidőben már 1300 lélekszám feletti.
A 2002-2006 4 éves ciklus választópolgárai 4 polgármester jelölt mellett a volt polgármestert, Dr.Szentirmayné Kiss Máriát választották meg a községben.
A polgármester a képviselőtestülettel részben az előző időszakban elkezdett célokat, feladatokat tűzte ki programjául ésrészben újakat.
A ciklus egyik fő programjában a falu útjainak rendezése szerepelt. Sajnos az anyagi helyzet korlátai miatt ez igen lassan és fokozatosan valósulhat csak meg.
A választásokat követő évben a normatív állami támogatás is megváltozott, ezzel is súlyosbítva az önkormányzat anyagi helyzetét.
A két igen jól működő intézmény - az óvoda és az otthon - müködési költségét 13 millió forinttal támogatni kell, mert a bérekből adódó hiány összesen ennyi többletköltség.
Igy igen "spórolós" éveket tud az önkormányzat maga mögött eddig és a ciklus végéig.
De azért mindig volt valami megoldás, esetleges pályázat, amihez kevés önrészt biztosítva azért néhány feladat megvalósulhatott:
- továbbra is minden évben az utak kátyúzása elkészült
- 2 utcát / Nyírfa, Petőfi S.u./ felületi zárással sikerült rendbe hozni, javítása most tavasszal történik ismét "vis-maior" pályázati pénzből
- befejeződött illetve az esetleges kiszáradt fák pótlása még a tavasszal történik majd az ÉK-i lakóparkban a Jegenye, Nyírfa, Akác és Liget utcájában
- sikeresen megoldottuk a CÉDE pályázati pénzhez 30 %-ot adva a község 3 játszóterének felújítását, kiépítését, melyet még az idei évben folytatni kell és rendezni
- a Petőfi utcát a Bogádi utcával összekötő kis közútját, járdáját társadalmi munkában a képviselő testület tagja az utcában lakókkal megoldotta, mely csak anyagköltségbe került
- a minden évben parkosításra, virágosításra szoruló közterületek most is megvalósultak
- fő cél továbbra is az utak kátyúzása, felületi zárása: idén tavasszal 30 %-os önrészt adva a CÉDE pályázatból és egyéb pályázat esetében 50 %-os önrészt vállalva megtörténik a Hajnal utca, Alkony utca, Akác utca és Liget utca felületi zárása
- befejeződött a sportpálya teljes felújítása az önkormányzat költségvetéséből
- a 2005 év végén Erdészeti Szolgálathoz benyújtott pályázat szerint tovább folytatódik a fásítás, ha sikerül : több mint 6oo fa kerülhet így kiültetésre a falu Ény-i lakóterületén a Hajnal, Alkony, Nap és Hold utcákban, valamint az újhegyi út melletti Pécsi utca folytatásában.
- Idén tavasszal történik több árok rendezése, melyhez az önkormányzati Kaszun-brigád "gyártotta" a téli hónapokban a járdalapokat.
- Az idei évre húzódott át az óvoda jogszabály által előírt kötelező helyiségei egy részének kialakítása egy hosszú lejáratú hitelből. A költség a helyi vállalkozó Czigler-Leffler cég által elnyert pályázat szerint 11,5 millió forint, melyhez 10 millió forint hitelt kell felvenni.
- Az idei költségvetésből kell biztosítani a temető bekerítését is
- Tavasszal parkosítás, a temető előtti fák ismételt ápolása történik meg
- Befejeződött , de még az üzembe helyezés várat magára a kultúrház belső közvilágítása, 380 v-os vezetékrendszerének átadása ügyében
- Festés, mázolás történik jelenleg az Időskorúak Otthona egy részében, mely a jó idő beköszöntével tovább folytatódik
- Rendbetételre kerül még az un. mérlegház és környéke
- Rendezésre kerül az elmúlt évben felületi zárást kapott utcák kijavítása is tavasszal / pl. Nyírfa u./
- A fiatalok által tönkretett buszvárókat felújítja az önkormányzat
Egyenlőre ennyi, ami ebben a ciklusban megvalósult, illetve a ciklus végéig még megvalósításra kerülhet. Az esetleges további észrevételeket, elvégzendő munkákat várja az önkormányzat, hogy a falu lakói jelezzék természetesen a honlapon, vagy az önkormányzathoz benyújtott levelekben.
Az önkormányzat 1996-ban könyv formájában megjelentette Nagykozár község története címmel a település történeti monográfiáját.
A 2006. évi önkormányzati választások alkalmából a község polgármestere -6 induló jelöltből – ismételten Dr.Szentirmayné Kiss Mária.
A polgármester és a testület 2006-2010 ciklusára fő feladatként a kiadások csökkentését vállalta fel.
Az előző ciklus képviselő-testülete elindította már tárgyalásait az Időskorúak Otthona működtetésének átadását a SZOCEG Kht részére.-Az otthon és az óvoda működési költségeit ugyanis több, mint 13 millió forinttal ki kellett egészíteni évente.
2007. január 31-től az időskorúak ápoló-gondozó otthoni ellátása feladatot ellátási szerződéssel a SZOCEG Kht . vállalta.
Legfőbb célkitűzés ebben a ciklusban a szennyvízhálózat kialakítása, melyre új pályázati lehetőségek adódnak.
Főbb feladataink és intézkedések:
- - telekadó bevezetése
- - a szokásos éves kátyúzások elvégzése
- - KMB lakás-és Iroda felújítása / CÉDE pályázat/
- - közterületek karbantartása, parkosítása
- - kultúrház gondnokának kijelölése
- - temetőgondnok választása
- - játszótéri eszközök karbantartása
- - „Uj Nagykozári Híradó” helyi újság szerkesztése
- - közbiztonság védelme
- - polgárőrség alakulásának támogatása
- - intézményi tűzvédelemre új megállapodások kötése
- - hulladékgazdálkodási terv
- - Zsemenye-Ritics hulladékszállító konténer kihelyezése
- - rendezési –és szabályozási terv felülvizsgálata, módosítása
- - Falunapi rendezvények bővítése
- - új sportöltöző építése
- - akadálymentesítés elvégzése pályázat útján / körjegyzőség és polgármesteri hiv.+ közösségi ház
- - útépítés / aszfalt/ Jegenye utca-Bogádi út a boltig, Kossuth L.u. a tértől az óvodáig, óvodától a Petőfi S.u. sarkáig, Hajnal utca teljes egészében / pályázat útján és vállalkozó támogatásával/
- - közoktatás fenntartási szerződéssel / Pécs város/
- - Helyi Vöröskereszt Egyesület alakulása
- - sportpálya építése / kézilabda/
- - sportöltöző előtti terület térkövezése
- - sportöltöző környékének fásítása
- - homokröplabda pálya kialakítása
- - óvodai festés mázolás
- - székvásárlás a kultúrházba
- - „ Bursa Hungarica” ösztöndíjpályázat felsőokt.i intézményben tanulók részére /ismét/
- - külterületi utak rendezése
- - veszélyes fák kivágása
- - településőrség felállítása
- - IKSZT-pályázat – Közösségi Ház
- - védőnői szolgálat helyiségének kialakítása
- -„ fekvőrendőr” a Hajnal utcában
- - Szektorlabda EB rendezése
- - újhegyi út közvilágítása
- - parkosítás, virágtornyok stb.
- - kisbusz vásárlása
- - Idősek Napi rendezvények
- - Falumegújítási pályázat – önk. előtti parkoló kiépítése
- - térfigyelő kamerarendszer kiépítése
- - közlekedési táblák kihelyezése
- - óvoda tagintézménnyé történő átszervezése
- - közfoglalkoztatás
- - zöldhulladék szállítás bevezetése
- - belterületi vízrendezés – pályázat - / Pécsi utca-Kossuth L.u./
- - kultúrházban a világítás korszerűsítése
- - kultúrház külső-belső festése
- - kultúrház és polg.hiv-+körjegyzőség udvarának rendezése, parkosítása
- - vízelvezető árok tisztítása, rendezése / kultúrtól –óvodáig/
- - polgármesteri hivatal festése, laminált padló elhelyezése
- - idősek kirándulásának támogatása
- - karácsonyi fénydekoráció
- - riasztórendszer kiépítése / védőnői szolgálat és az új sportöltözőnél/
- - húsvéti –és adventi játszóházak
- - nyári tábor
- - „ Nagykozárért” Alapítvány létrehozása
- - testvértelepülés ASCHA községgel / bajor település/ - pályázat útján
- - óvodai játékok javítása, pótlása
- - orvosi rendelő festése, mázolása
- - falugondnoki megbízás
- - védőnői szolgálat épülete tetőszerkezetére pályázat
- - árvízkárosultak támogatása / Edelény, Kolontár /
A szennyvízpályázat- KEOP- benyújtása 2010 évben benyújtásra került, elbírálásának várható ideje 2011.év február-március hónap.
A 2010-2014 éves ciklusra kiírt önkormányzati választások alkalmából az induló 5 polgármester- jelölt közül a megválasztott polgármester Dr.Szentirmayné Kiss Mária .
A most már 6+1 fős képviselő-testület legfőbb célkitűzése a KEOP pályázat útján elnyerhető szennyvízhálózat kialakítása, a falu útjainak rendezése, a folyamatban lévő és elnyert pályázatok / belterületi vízrendezése, védőnői hálózat tetőszerkezete, kultúrház részbeni felújítása ./kivitelezése,
Mindezekről a helyi újságunkban is olvashatnak majd.
A falu költségvetése, gazdálkodása 16 éven keresztül jól működött, a belső ellenőrzés és a könyvvizsgálói vizsgálat szerint is dicséretben részesült.
A 2011 évi költségvetésünk is megalapozott, több milliós tartalékkal rendelkezünk.