Alvászavar szinte minden életkorban előfordul. Sajnos, mai rohanó életünkben egyre nehezebb feladat ennek áthidalása. Mindenképpen fontos, hogy már az egészen pici csecsemőt hozzá kezdjük szoktatni a család számára megfelelő alvási szokásokhoz, életritmushoz.

Akkor sincs azonban nagy baj, ha csak később szánjuk rá magunkat a "nevelésre".Bármikor lehet javítani a helyzeten, de a szülők részé- ről mindenképpen nagy türelmet és következetességet kíván.

Nagyon fontos dolog, hogy a lefekvés legyen örömteli esemény. A gyerek ne menjen rettegve, rohanva, kellemetlen élményekkel ágyba. Nagyon sok családban tapasztalom, hogy a lefekvés valóságos közel harccá válik. Ennek többnyire nem a gyerek az oka, hanem a rossz szokások. Egészen biztosan nem jó módszer, ha a gyereknek több- ször szólunk szépen-csúnyán, hogy végre menjen ágyba. Kb. 4-5 éves koráig nincs kialakult felelősségérzete, nem érti mit akar tőle a szülő. Sokkal jobban beválik, ha kézen fogjuk és az ágyához vezetjük.

Tudom, hogy sok családban zavaró tényező az esti programban az egyik szülő kései hazaérése. Azt gondolom, hogy a gyereknevelés nem csupán az egyik vagy a másik szülő kötelessége. Az este későn hazaérő szülő használja ki a lehetőséget, hogy legalább a lefektetés kellemes perceit gyermekével tölthesse. Gyermeke egészen biztosan nagyon hálás lesz majd érte.

Nem érdemes az ágy melletti búcsúzkodást túl hosszú idejűre nyújtani, mert annak általában nagy hancúrozás a vége. Fontosnak tartom viszont azt, hogy beleférjen egy mese az időbe. A mese ne legyen túl hosszú, sem igazán izgalmas. Sajnos egyre több családnál tapasztalom, hogy egyáltalán nem mesélnek a gyerekeknek a szülők, mondván, hogy "egész nap a tv-t, dvd-t nézte". Csakhogy az nem ugyanaz! Egyrészt ki tudja, mit néz a gyerek, hisz nem lehetünk mindig mellette. A legújabb mesékről amúgy is tudjuk, hogy nem éppen gyerekeknek valók. Másrészt az élő szónak varázsa van. A legtöbb gyerek sokkal szívesebben hallgat kitalált történetet, vagy a saját szüleivel régen megtörtént vicces, vagy tanulságos történetet. Higgyétek el, csak az első néhány este megy ez nehezen, az egyik történet hozza a másikat. Ne féljetek hát tőle,hisz ennek felbecsülhetetlen értéke van. Aki nem tud, vagy nem akar, esetleg túl fáradt a "saját" meséhez, természetesen jó az olvasás is. Tudom, most sokan azt gondoljátok, hogy pár este még nem a világ, ma fontosabb, hogy kész legyen a munkahelyről hazahozott munka, a felmosás, a vasalás.

Lehet, hogy pár év is eltelik így!? A baj csak az, hogy ők ma gyerekek, Most gond az elalvás, az  éjszaka átalvása és ha nem segítünk, beleszoknak a nehezen alvásba. Sok dolog eszembe jut még a témával kapcsolatban, a többit majd legközelebb.

Kívánom, hogy segítsen nektek ez a pár sor is gyermeketek nevelésében.