1. A számítógépet a lakás egy közös, szem előtt lévő részén helyezzük el, ahol bármikor rá lehet nézni a gyermekre.
2. Fontos azon programok és módszerek ismerete, amelyekkel korlátozni lehet egyes oldalak használatát.
3. Meg kell tanítani a gyermekkel, hogy ne álljon szóba idegenekkel, ne adja meg telefonszámát, címét stb. Beszélgetni kell a biztonságos és a veszélyes netes viselkedés közötti különbségekről.
4. Célszerű megállapodni a gyermekkel, hogy mikor és mennyit internetezhet. Ezt jó kiírni a gépre a későbbi viták megelőzése érdekében.
5. A kötelező óvodai és iskolai foglalkozásokon kívül a gyermek elég élményhez jusson más formában: közös játék, rajzolás, festés, kirándulás, sport!!!!, tánc!!!! Ezáltal kevés ideje lesz a gép előtt ülni, ill. nem lesz több a számítógép egy okosan használható eszköznél, nem pedig egy pótcselekvés és mánia megtestesítője lesz.
6. Fontos megbeszélni, hogy milyen oldalakat látott a gyermek, mi az ami megnevettette, elgondolkodtatta, tetszett neki. Ezáltal is megismerhető érdeklődése, így a szimpla tiltás helyett korrigálható a virtuális világ torzítása.

(Forrás: Társak Tanácsadó Központ)

Tisztelettel: Kéri Nagy Éva védőnő

Az iskolai szünet kezdetével a gyerekek megszokott életrendje megváltozik. Lazul a fegyelem a mindennapok és a higiénia területén is, melynek következményeként gyakoribbá válnak bizonyos hasmenéses megbetegedések, de a gyerekbalesetek is. Többségük azonban kis elővigyázatossággal megelőzhető, illetve elengedhetetlenül szükséges a szülők odafigyelése. Erről volt szó az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és az Országos Gyermekegészségügyi Intézet tájékoztatóján Budapesten.

A nyári időszak járványügyi szempontból komoly veszélyeket rejt magában, ez az időszak a különböző hasmenéses (enterális) megbetegedések szezonja. Az élelmiszer eredetű fertőzések megelőzéséhez különös gondot kell fordítani a hűtést igénylő termékek tárolására. A kényes (pl. tojással készült, alig hőkezelt) ételeket frissen fogyasszuk vagy azonnal hűtsük. Ha kirándulni, erdei túrára indulunk, fontos a zárt ruházat viselése, ami a kullancscsípés elleni védekezés egyik legegyszerűbb módja. Hazaérve, de akár napközben is tartsunk kullancsvizitet, vagyis vizsgáljuk át a bőrünket. Ez – az un. Lyme-kór miatt – még azoknál is fontos, akik a kullancsok által terjesztett agyhártyagyulladás ellen védőoltást kaptak.

A külföldi utazásra érdemes egészségügyi szempontból is felkészülni. Magyarország járványügyi helyzete kiváló, így nálunk szinte teljesen ismeretlenek, vagy nagyon ritkák az afrikai és ázsiai régiókban mindennapos, akár halállal is végződő betegségek: hastífusz, különböző hasmenéses tünetekkel járó betegségek, kolera, malária, dengue-láz vagy a leggyakoribbnak számító fertőző májgyulladás. Éppen emiatt fontos, hogy az utazó még indulás előtt látogasson el szakemberhez, aki nemcsak felkészíti a nyaralásra egészségügyi szempontból, hanem ellátja a szükséges védőoltásokkal és gyógyszerekkel, tanácsokkal. Ha valaki a nyaralásról hazatérve betegszik meg, forduljon orvoshoz, mert lehet, hogy egy egyszerű náthának vélt betegség sokkal komolyabb fertőzést takar.

A nyári szünidőben nem csak egyes fertőzések, de a gyermekbalesetek is megszaporodnak. Ennek oka, hogy a család gyakran nem biztosít olyan felügyeletet, ami az adott életkorban szükséges volna. Nyáron a gyermekek és fiatalok többször végeznek olyan tevékenységet (sport, játék, kirándulás, táborozás, nyári munka), amiben nincs még elég tapasztalatuk, gyakorlatuk. Utazáskor a környezet is ismeretlen számunkra, ezért a nyaralóhelyeken, főleg a megérkezést követő napokban, gyakoribbak a balesetek.

Magyarország a gyermekbiztonság tekintetében az Európai Unión belül a középmezőnyben helyezkedik el. Örvendetes azonban, hogy azon országok közé tartozunk, ahol az elmúlt 5 évben javult a helyzet: az elérhető 60 pontból 2007-ben 32, 2012-ben pedig 37,5 pontra értékelték hazánk teljesítményét. Ugyanakkor a balesetekből eredő gyermekhalálozások több mint 40%-a megelőzhető volna, ha nálunk is olyan lenne a gyermekbiztonság helyzete, mint a jelenleg legbiztonságosabb európai országban, Hollandiában.

Hogyan előzzük meg a gyermekbaleseteket?

Az Európai Gyermekbiztonsági Szövetség koordinálásával 2012-ben már harmadik alkalommal készült gyermekbiztonsági helyzetelemzés. 31 európai országban vizsgáltak meg mintegy száz olyan, bizonyítottan hatékony eljárást, melyek átvételével, bevezetésével és megvalósításával a véletlen gyermekbalesetek száma, azok súlyossága csökkenthető.

Néhány fontos tennivaló a szülők számára:

1. Vízparton, fürdőhelyen, otthoni kerti medence vagy tó környékén az úszni nem tudó gyermeket percekre sem szabad egyedül hagyni.
2. Vegyszereket, permetezőszereket, gyógyszereket, lőszereket, tűzgyújtásra alkalmas eszközöket a gyermekek elől gondosan el kell zárni.
3. Gépjárművekben a biztonsági gyermekülést, a rövid utakon is használni kell.
4. Kerékpározáskor, lovagláskor védősisakot kell viselni.
5. Nyílt tűz (bográcsozás, szalonnasütés, grillezés) környékén a gyermeknek folyamatos felnőtt felügyeletre van szüksége.
6. A felnőttek a személyes példamutatásukkal hatnak legerősebben a gyermekek viselkedésére!

Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztály

Országos Gyermekegészségügyi Intézet

ÁNTSZ Kommunikációs Főosztály

Tisztelettel: Kéri Nagy Éva védőnő

A szökőkutak vize, mint potenciális fertőzőforrás

A szökőkutakat eredetileg nem fürdésre tervezték, ennek ellenére főleg a nyári kánikulák idején vannak olyanok, akik a szökőkutak vizében szeretnének felüdülést keresni. Az ÁNTSZ, illetve az Országos Környezetegészségügyi Intézet kifejezetten arra kér mindenkit, hogy tartózkodjon ettől.

A szökőkutak vize szennyeződhet porral, talajszemcsékkel, állati ürülékkel. Amennyiben nem gondoskodnak a megfelelő tisztításról, fertőtlenítésről, illetve ha a szökőkút nem üzemel folyamatosan, a kút belső felszínén olyan élőbevonat (nyálkás, csúszós réteg) alakul ki, amit a hagyományos technológiákkal nehéz eltávolítani. A kórokozók elszaporodhatnak az élőbevonatban, ami egyúttal rejtekhelyként is szolgál számukra a fertőtlenítőszerekkel szemben. Egy meleg nyári napon a szökőkutakban lévő víz könnyen felmelegszik, a 25°C feletti hőmérséklet pedig szintén elősegíti a mikroorganizmusok elszaporodását.

A szennyeződésekkel elsősorban hasmenést okozó mikroorganizmusok (egysejtűek, baktériumok és vírusok) kerülnek a szökőkútba. A fertőződés lehetősége akkor áll fenn, ha a vizet véletlenül lenyelik (pl. pancsolás közben, vagy vizes kézzel élelmiszert megfogva). Az ilyen jellegű fertőzésekre a gyerekek a felnőtteknél fogékonyabbak. Ha valaki csak a lábát lógatja a vízbe, az ebből szempontból nem jelent kockázatot.

A szökőkutak esetében kiemelten fontos egy ún. „feltételesen kórokozó” baktérium, a Legionella. A Legionella baktériumok a vízhálózatokon keresztül jutnak a szökőkutakba, és a nyári kánikula idején elszaporodhatnak. A szökőkutakban üzemelés közben nagy mennyiségű vízpermet keletkezik, amit könnyen belélegezhet az, aki benne fürdik. Az apró vízcseppekkel a legionellák a tüdő léghólyagocskáiba is képesek lejutni és helyileg gyulladást okozni. A betegség súlyossága az enyhe influenzaszerű tünetektől az akár halálos kimenetelű tüdőgyulladásig terjedhet. A Legionella az egészséges emberre és gyermekekre nézve általában veszélytelen, de egy legyengült immunrendszer esetén enyhébb-súlyosabb megbetegedést válthat ki. Elsősorban az idősek, az erős dohányosok és a daganatos vagy immunológiai betegek számára jelent kockázatot.

Az esetleges fertőződéseket megelőzendő, fontos, hogy az emberek a kánikula idején is tartsák be a higiénés szabályokat, ne használják fürdésre a dekorációs célból létesített szökőkutak vizét, ne hűsítsék vele arcukat, nyakukat. Az ún. interaktív szökőkutak kialakítása és üzemeltetése más módon történik, mivel ezeket közvetlen érintkezésre tervezték, így ezek kevésbé kockázatosak.

Összeállította: Szax Anita és Dr. Vargha Márta, Országos Környezetegészségügyi Intézet

ÁNTSZ Kommunikációs Főosztály

Tisztelettel: Kéri Nagy Éva védőnő

Ezekben a hónapokban a legaktívabbak a kullancsok. Ha a bőrünkbe befúródott kullancsot időben felfedezzük és eltávolítjuk, akkor nem kerülhetnek a kórokozók a szervezetünkbe, ugyanis az állat jellemzően csak a beszúrást követő néhány óra múlva juttatja fertőzött nyálát az emberbe. Hazaérve mindenképpen tartsunk kullancsvizitet!

Aki a szép tavaszi időben szabadtéri programot tervez, lehetőleg kerülje el a kullancsokban gazdag, sűrű aljnövényzetet, bozótost, az erdőkben csak a kijelölt gyalogutakon haladjon, és használjon kullancsriasztó szert.

43 kullancsencephalitisként diagnosztizált megbetegedést jelentettek 2011-ben az Országos Epidemiológia Központnak. Ez a 2009-ben (70) és a 2010-ben (50) regisztrált esetszámhoz viszonyítva is csökkenést jelent. 2011-ben 1681 Lyme-kór esetről szereztünk tudomást, ami szintén kevesebb a megelőző két évben regisztráltnál (2009: 1738 eset, 2010: 2355 eset).

A kullancsok elsősorban madarak és emlősök, kisebb arányban hüllők vérszívói. Hazánkban mintegy kéttucat fajuk honos. Közülük leggyakrabban a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) szív vért emberen, a csípések túlnyomó többségéért a nimfák és a nőstények felelősek. Magyarországon két aktivitási csúcsot figyelhetünk meg: az első március végétől június elejéig tart, a második, kisebb csúcs pedig szeptemberben jelentkezik.

A kullancsok általában a levelek, fűszálak végén kapaszkodnak meg, alkalmas pillanatot keresve arra, hogy az arra járók tollazatára, bundájára, ruházatára felkapaszkodjanak. Rendszerint hajnalban és napnyugta után, a talajtól jellemzően 50-80 cm magasságban várnak „áldozatukra”. A közönséges kullancs legnagyobb számban a gazdag, sűrű aljnövényzetű erdőkben, bokros-fás területeken fordul elő, de megtalálható városi parkokban, játszótereken, kiskertekben is.

Ha ilyen helyen járunk, akkor használjunk kullancsriasztó szert, illetve lehetőleg zártabb ruházatot vegyünk fel. Hazaérve feltétlenül vizsgáljuk át a bőrfelületet és a befúródott kullancsokat azonnal távolítsuk el. Most aktuálisan szükség lehet az óvintézkedésekre akkor is, amikor gyermekeink keresgélik az elrejtett húsvéti ajándékainkat, tojásokat a kertben, fűben, fák, bokrok között.

A kullancs eltávolítására hegyes végű, patikában kapható, rugós, acélból készült csipeszt használjunk. Fontos, hogy az eltávolításkor a kullancsot a bőrhöz minél közelebb fogjuk meg és a testét ne nyomjuk össze. A kórokozók a kullancs belső szerveiben találhatók, így minden olyan manipuláció, ami a kullancsot öklendezésre készteti, vagy a gyomra összenyomásával jár, növeli a fertőződés kockázatát. Ezért nem célszerű például otthoni szemöldökcsipesszel próbálkozni. A kullancs eltávolítását követően nem szükséges orvoshoz fordulni, erre csak akkor van szükség, ha a kullancscsípéssel összefüggésbe hozható tünetek jelentkeznek, ebben az esetben viszont minél előbb keressük fel a rendelőt!

 Többek között erre hívta fel a figyelmet Zöldi Viktor, az Országos Epidemiológiai Központ biológusa és dr. Lakos András infektológus szakorvos Budapesten, az Országos Tisztifőorvosi Hivatalban tartott sajtótájékoztatón.

MegszívlMegszívlelendő praktikumok Dr. Lakos András infektológus szakorvostól, a Kullancsbetegségek Ambulanciája vezetőjétől.

A kullancs eltávolítása

A kullancs eltávolítására hegyes végű, patikában kapható, rugós, acélból készült csipeszt használjunk. A műanyagból készült „kullancskanállal” az eltávolítás csak kivételesen ritkán sikerült a pácienseimnek. Fontos, hogy az eltávolításkor a kullancsot a bőrhöz minél közelebb fogjuk meg és a testét ne nyomjuk össze. A kórokozók a kullancs belső szerveiben találhatók, így minden olyan manipuláció, ami a kullancsot öklendezésre készteti, vagy a gyomor összenyomásával jár, növeli a fertőződés kockázatát. Ezért nem célszerű például szemöldökcsipesszel próbálkozni.

Ne fertőtlenítsük a csípés helyét, a fertőtlenítő szer ugyanis nem éri utol a véráramba jutott kórokozókat.

Vizsgáljuk vagy vizsgáltassuk-e meg a kullancsot?

Ne! A kullancsok vizsgálatának nincs értelme, mert:

1. A kullancsok nagy része (akár 50%-a, de egyes vizsgálatokban 100%-a is) fertőzött lehet Lyme baktériummal, tehát vizsgálat nélkül is minden kullancsot fertőzőnek kell tekinteni.
2. Sok-sok betegünk volt már, akinek a negatív kullancslelet ellenére a csípés helyén megjelent a Lyme folt, tehát kullancs vizsgálatának negatív eredménye sem jelent biztonságot.
3. Ha a kullancsban Lyme baktériumot mutatnak ki, akkor is csak alig 2% az esély arra, hogy az embert megfertőzi, megtapad a szervezetben és betegséget okoz.
4. A pozitív kullancslelet viszont pánikot kelt a páciensekben, az orvosokat pedig antibiotikum-kezelésre ösztönözheti. A felírt/beszedett antibiotikum azonban többnyire kevés a Borreliák elpusztításához, hiszen kinek lenne kedve a teljes terápiás dózist – 98%-os valószínűséggel feleslegesen – beszedni? Ugyanakkor a kisebb dózisban alkalmazott antibiotikum megakadályozza a jellegzetes klinikai tünet, a Lyme folt kialakulását, késlelteti az immunválasz kimutathatóságát, miközben valószínűleg nem pusztítja el a kórokozókat. Ilyen helyzetben évekig rejtve maradhat a fertőzés!
5. A pozitív kullancslelet után szerológiai vizsgálatot javasolnak. A tesztek többsége azonban jelentős százalékban téves pozitív eredményeket ad, tehát itt is jön – az egyébként felesleges – antibiotikum kezelés.

Melyek a kullancseltávolítás során elkövetett leggyakoribb hibák?

A kullancseltávolítást követően ne tegyünk semmit! Ne menjünk orvoshoz! Tapasztalatom szerint a kötelességtudat az orvosokat felesleges és káros ténykedésekre ösztönzi:

·        Amennyiben beszakad a kullancs szájszerve (nem a feje, mint azt tévesen mondani szokták), a doktor addig nem nyugszik, amíg azt valahogy el nem távolítja. A szájszerv azonban egy 3 lábú szék lábaihoz hasonlóan szétterpesztett állapotban van rögzítve a bőrben, és ezt egyszerű eszközökkel, tűvel, csipesszel szinte reménytelen vállalkozás eltávolítani. Túl a kellemetlenségen, a beavatkozás következtében gyulladásos reakció alakulhat ki, felmerül a Lyme betegség lehetősége, amit törvényszerűen antibiotikumos kezelés követ.

·        Még orvosi tankönyvekben is szerepel, hogy a kullancscsípés után adjunk tetanusz elleni oltást. Ugyanakkor kullancs által terjesztett tetanuszról nincs tudományosan megerősített információ, az oltás beadásának kényszere mégis beivódott az orvosi köztudatba.

·        Az orvosok előszeretettel adnak kullancsencephalitis megelőzésére szolgáló oltást a csípés után. Ez azonban csak akkor hatásos, ha az illető már korábban kapott ilyen védőoltást. A csípés után egy hónapon belül nem szabad az oltási sorozatot megkezdeni. Egyetlen oltás után ugyanis csak hetek múlva jelennek meg az ellenanyagok, addigra, ha fertőződtünk, a vírus eljut a központi idegrendszerbe.

·        Gyakran rendelnek – biztos, ami biztos alapon – antibiotikumot a kollégák. Ez kevés ahhoz, hogy a Lyme baktériumot elpusztítsa, de elegendő, hogy a klinikai tüneteket elnyomja, a laboratóriumi vizsgálatokat értékelhetetlenné tegye.

·        Ha elmarad az antibiotikum-felírás, akkor legalább valami helyi fertőtlenítő szert, antibakteriális krémet biztosan rendelnek. Ezek helyi irritációt, allergiás reakciót okozhatnak, ami azután felveti a Lyme betegség lehetőségét. Súlyos hiba, ha gyulladásgátlás céljából szteroidot tartalmazó krémet alkalmaznak. A szteroidtól a Borreliák ugyanis megvadulnak.

·        Szinte törvényszerű, hogy kullancscsípés után laboratóriumi vizsgálatra is sor kerül, rendszerint a Lyme-kór igazolására. Mivel a kereskedelmi forgalomban lévő tesztek legalább 25%-os álpozitvitással dolgoznak, a páciensnek ekkora esélye van, hogy hetek múlva, amikor a lelet végre megérkezik, antibiotikumot rendelnek számára. Ráadásul a csípés utáni napokban még nincs immunválasz, így a tesztnek negatívnak kellene lennie, tehát a vizsgálatnak ezért sincs értelme. Az a doktor, aki e tekintetben tájékozottabb, hetekkel későbbi időszakban kéri majd a vizsgálatot, de az álpozitivitás aránya ettől még nem változik.

Remélem hasznos információkat szereztek, és kullancsmentes jó időt kívánok: Kéri Nagy Éva védőnő