Nagykozár Portál vakok és gyengénlátók számára

Nagykozár lakossága

Az 1828-as országos összeírás szerint Nagykozáron 711 fő élt, 702 római katolikus, 1 görögkeleti, 1 evangélikus és 7 izraelita. Az emberek 102 házban laktak, római katolikus kápolnával rendelkeztek.

1930-ban 144 magyar, 462 német, 1 horvát, 394 sokác és 2 egyéb anyanyelvű lakosa volt. Ez az ezren felüli lélekszám egy évtized alatt nagyot csökkent, hiszen az 1941-es népszámlálás adatai szerint a településen 744 fő élt, 12,8 % magyar, 46,1 % német és 41,1 % horvát.

A településen 1969-ben 769 fő élt, ebből 742 római katolikus, 14 izraelita. Anyanyelvük német és horvát. Az első községvizsgálati jegyzőkönyv adatai szerint két évtized múlva az itt élő 931 fő közül 19,7 % magyar, 34,5 % német, 45,7 % horvát és 0,1 % egyéb nemzetiségű.

Nagykozárban 1996.-ban 1114-en éltek. Folyamatos népességnövekedés a lakótelkek kialakítását -és természetesen az új épületek elkészültét-követően következett be. Ez jól látható a demográfiai adatokon:

1996: 1114 fő
1997: 1144 fő
1998: 1168 fő
1999: 1190 fő
2001: 1236 fő
2002: 1254 fő
2003: 1342 fő
2004: 1427 fő
2005: 1470 fő
2006: 1589 fő
2007: 1652 fő
2008: 1734 fő
2009: 1812 fő
2010: 1919 fő

Az elmúlt tíz évben 475 fővel nőtt a lakosságszám, amely 42 %-os növekedést jelent. Érdekesség kedvéért, ha a 2006.január 1.-jei adatot megvizsgáljuk korcsoport és nemek szerinti bontásban, kiderül, hogy a lakosság nagyobb hányada kerül ki a gyengébbik nemből és a fiatalok aránya igen magas.

0-18 éves korig : 385 fő , melyből férfi 181, nő 204
18-60 éves korig :971 fő, melyből férfi 488, nő 483
60 éves kortól 233 fő , melyből férfi 88, nő 145.

Múlt és Jelen

Nagykozár Története

Az újkőkor késői szakaszában, i. e. 2800-2500 között, a mai Baranya megye területén a Lengyeli kultúra képviselői éltek. Maga a kultúra a Dunántúlon őshonos vonaldíszes kerámia népének és a délkelet felől benyomuló Bánáti kultúra hatásainak összeolvadásából és további fejlődéséből keletkezett. Egyik fontos lelőhelye volt a mai Nagykozár területe is. Az úgynevezett Zamajur-dűlőben, amely a történelem során sokáig lakott hely volt, terepbejárásból származó telepkerámia került elő. A felszíni leletekkel rögzített lelőhelyeken több esetben megfigyelték az egymástól elkülönülő telepcsoportok foltjait.

A rézkor középső szakaszában, i. e. 2300-2100 között, a nagyobb régióban a Bolerázi csoport élt. Ők lényegében a Badeni kultúra legrégebbi népe. A mai Baranya területén rájuk vonatkozóan Nagykozáron is találtak régészeti leleteket. A Zamajur-dűlőben meglelt leletcsoportból Kis Attila terepbejárása nyomán kerültek elő felszíni gyűjtésű cserepek.

A rómaiak korában a mai Baranya megyét átszelte a korszak egy jelentős transzkontinentális útvonala, amely a mai horvátországi Mitrovicsból indult ki, áthaladt Nagykozáron és Pécsett is. Ebből a korszakból a községben a feltárások során oroszlános sírtöredék bukkant elő.

A népvándorlás korából Nagykozáron VI-IX. század közötti avar kori lelőhelyet találtak. A Zamajur-dűlőben 1963-ban mélyszántással sírokat bolygattak meg.
Nagykozár neve, a Kozár helynév, a kabarokkal a magyarsághoz csatlakozó kozár néptöredék itt letelepített csoportjára emlékeztet, akiket Belső-Ázsiából nyugatra vándorolt nomád türk népként ismerünk. A falut a tatárjárásig a kazárok földjeként is emlegették. A falu a honfoglalást követő első századokban létesült. Egyes források a néveredetre vonatkozóan szláv származtatást feltételeznek - tévesen. A megkülönböztető szerepű Nagy előtag Kiskozár (Kozármisleny) miatt került az elnevezésbe.

Nagykozár az 1332-es pápai tized-összeírásban Kosar néven fordul elő, mint plébániahely, így nyilván templom is volt.
Későbbi oklevelekben Kozár és Kazaj néven említik, majd 1542-ben először Naghkozárként szerepel. Ekkor Tárnok János birtoka volt 4 portával. Az 1543-1566 közötti időszakban - ezek az évszámok a megye török kézre kerülését és Sziget várának elestét jelzik - a falu Macedóniai Miklósé, majd a Horvathy családé, aztán több kisebb nemesé.

Nagykozár a török hódoltság alatt részben elnéptelenedett. A területen a XVI. század végén, a XVII. század elején már alig dolgozott római katolikus pap. Egy 1620-as feljegyzés szerint Bogádon egy fiatal, nőtlen világi hitszónok szolgált, akinek a területéhez tartozott Nagykozár is. A falu a török kiűzésének idején elnéptelenedett, pusztává lett, majd egy 1711-ben keletkezett összeírás szerint 9 család élt itt. Birtokosa ekkor Levenau, majd 1717-ben Bana János, a bellyei uradalom prefektusa vásárolta meg. Innen kezdve neve Bana-Kozár formában jelenik meg. A faluban ekkor már horvátok és magyarok élnek, majd az 1740-es években megkezdődött a németek betelepítése is.
Nagykozáron 1785-1786-ban két malom működött. A településen 1810-ben már folyt oktatás, de a tanító iskola hiányában a gyermekeket otthonában tanította. Egy adat szerint a terület 1820-ban a közbirtokosoké 40 telekkel. A tanító 1829-ben a nagykozári születésű Virt Máté, aki jól beszélte a németet, de törve a horvátot és a magyart is.

kép: egy égi fénykép, katonákrólAz 1848-as polgári forradalom előtt a községben 111 család élt. Szántóföldi növénytermelés és az állattenyésztés jelentette megélhetés forrását és nagyjából egyensúlyban volt. Az igavonásban még inkább az ökröt használták, de lassan már felváltotta a ló, bár utóbbit a hozzáértők kereskedésre is tenyészették. Sertést átlagosan családonként egyet tartottak, viszont jelentős volt a juhtenyésztés. Ekkor a határ nagysága 2070 hold és 973 négyszögöl volt. Hozzátartozott Zsemenye puszta. Rendelkeztek községházával, iskolával, jégveremmel, patakmalommal, vágóhíddal, faiskolával. A szőlőt viszont a filoxéra szinte teljesen kipusztította.

A századforduló után megindult a település kulturális fejlődése: római katolikus olvasókört 1911-ben, a könyvtárat 1912-ben hozták létre. Ugyanekkor bővítették az 1900-ban alapított állami elemi népiskolát. Ez az iskola 1924-ben magyar tanítási nyelvű intézmény lett, amlyben kiemelt óraszámmal tanították horvátul és németül az írást, az olvasást és a hittant. A körjegyzőséget ekkor Nagykozár központtal Hásságy, Magyarsarlós, Romonya és Püspökbogád községek alkották.
Nagykozáron 1939-ben alakult meg a Magyarországi Németek Népművelődési Egyesülete helyi választmánya, majd 1941-ben a Magyarországi Németek Szövetsége nagykozári csoportja.

kép: régi kép egy felvonulásrólA falu 1944. november 29-én került a szovjet csapatok kezére. A németek kitelepítése több családot érintett. Nem sokkal ezután, 1949-ben alakult az első termelőszövetkezet. 1961-ben ezt egy újabb követte, amely később a bogádi termelőszövetkezetbe olvadt. A községi tanács 1950-ben jött létre, 1966-ban pedig Nagykozár, Romonya és Bogád Községi Közös Tanácsot hoztak létre. A körzetesítés érintette az általános iskolát is, hiszen először a felső, majd az alsó tagozat is megszűnt.
A rendszerváltást követően a bogádi tsz tagjainak száma minimálisra csökkent. A földek mintegy kétharmada kárpótlás és részarány útján magántulajdonba került, míg egyharmada a tsz-é maradt. A tulajdonosok egy része kis csoportokba tömörülve műveli földjét, de a terület 70 %-a parlagon maradt.

Az 1990. októberében történt első önkormányzati választások  alkalmával a község polgármesterének a volt tanácselnököt  Bakonyi Jánost választották meg a falu polgárai.
A polgármester és képviselőtestületének az 1990-1994  ciklusban a nagyobb munkái közé tartozott a falu vezetékes gázzal való ellátása 1993.évben. Ugyanezen időpontban pályázaton nyert pénzből a volt iskola épületét un. geront hotellé alakították át, mely  nappali és bentlakó otthona lett az idős embereknek, azaz  Öregek Napközi Otthona, ismert nevén  " ÖNO " .
Ezidőben a falu lakóinak lélekszáma az  1980-as évek végén értékesített telkek miatt  8oo-9oo fő volt.

Az 1994.évben történt választások során a falu új polgármestere Dr.Szentirmayné Kiss Mária .
A megválasztott polgármester és képviselőtestülete az 1994-1998 ciklusban igen radikális módon változtatott a falu polgárainak életén.
A már 40-50 éve a falu lakóinak óhaja többek között , mely  az un. zsákfalu" részbeni megszüntetésével járt, a községet Pécsújheggyel összekötő út  megépitése volt. Pályázat útján nyert közel 6o % bekerülési költséghez  a szükséges önrész hozzáadásával / mely egy mezőgazdasági ingatlan eladásából származott / sikerült 3o millió forint költségből a 4 m széles összekötő útat megépíteni.
A falu betelepült új lakói kérésére ugyanezen évben az akkor 34 fős óvodát 60 fős óvodává alakították ki. Itt a szükséges beruházáshoz un. "kezdő" tőkét az 1 millió forintot az akkori Nemzeti Kisebbségi Hivataltól kapták, mivel az óvoda mindig is délszláv, illetve horvát nemzetiségű volt. A bekerülési költséghez szükséges 9 millió forint az 1993 évben kiépített gázközmű vagyon megállapított pénzösszegéből történ.
A kárpótlás során a tsz felé bejelentett földingatlanból az előző ciklusban megkezdett és a Petőfi S. utca folytatásában kialakított 20 db lakótelek közművesítését is befejezték saját erőből.
Kisebb pályázatokon nyert pénzekből, az un. "vis-maior" pályázatokon nyert összegből és saját erőből ebben a ciklusban az alábbiak történtek még a falu életében:

  1. az 56122 sz. bekötőút bejövetelénél lévő és a ma un. "delta" takarítását, szemetét elhordva az akkori Erdőgazdasághoz benyújtott bejelentés során kapott pénzből és társadalmi munkából kialakítottuk a jelenlegi parkot. Itt ekkor épült meg a delta két oldalán az út felületi zárással, illetve aszfaltozással
  2. Saját erőből átalakítást nyert a szinte már romjaiban heverő kultúrház belső része
  3. Az előző ciklusban eladott orvosi rendelő helyett a háziorvosi rendelést a kultúrház egy részére telepítették, melynek teljes berendezését, felszerelését az önkormányzat által
  4. A nagy esőzések következtében un. "partfal megépítése" pályázaton nyert pénzből megerősítést kapott a Bogádi utca elején lévő partoldal, valamint a kultúrház mögötti rész is, valamint kialakításra került a Szövetkezet utcai árok a vízelvezetés biztosítására.
  5. Az írásos emlékek 2oo. Évfordulójára megjelent  a falu történetérő szóló könyv, az írásos emlékek alapján  elkészült a falu címere, zászlaja is.
  6. Minden évben az un, "Vendel-napi" búcsú előtti szombati napon tartja az önkormányzat a Falunapot annak emlékére, hogy ezen a napon történt meg a zászló és címer szentelés
  7. a régi elnevezésű Öregek Napközi Otthona alapító okiratát módosítva Időskorúak Otthona lett, mely átdolgozással a normatív állami támogatás a 3-szorosára nőtt, így csökkent a fenntartási költség
  8. az otthon tetőszerkezetének javítása is megtörtént
  9. a temető ravatalozójának teljes  tetőszerkezete, külső felújítása is megtörtént "vis-maior" keretből, melyet a Belügyminisztérium pályázatán kapták
  10. több út, árok javításra került és átépítésre
  11. a község  2 buszvárója is átépítésre került
  12. megalakult ebben a ciklusban a Nyugdíjas Klub, mely működéséhez jelentős támogatást kapott
  13. kialakítást nyert a falu bejövetelénél egy új buszváró
  14. a  sorozatos betörések ellen minden intézmény, a kultúrház, orvosi rendelő és a körjegyzőség épülete riasztórendszerrel lett ellátva
  15. több helyen új közvilágítási lámpák kerültek üzemeltetésre
  16. több járdaszakasz épült pl. a Jókai utcát a Sport utcával  összekötő egyenesben
  17. elkészült ebben a ciklusban saját költségből a kultúrház melletti új vizesblokk


kép: egy hangulatos kis utca fotójaAz 1998-2002  választások alkalmával a polgármester személye nem változott, egyedüli indulóként ismét  Dr.Szentirmayné Kiss Mária a község" első embere ".

Ebben a ciklusban az előző program folytatásában  már nem a munka  mennyiség volt  csak a cél, hanem a "minőség" is.
A képviselő testület elhatározta, hogy az önkormányzat anyagi helyzetét is javitva , uj lakótelkeket alakít ki igazodva ezzel a kormányprogramhoz, mely a fiatal házasok lakásépitését támogatja és kedvező hitellehetőségeket kinált.
A sportpálya melletti nagykozári ingatlantulajdonosok földjét közös megegyezés szerint megvásárolta és ezzel elkezdődött, illetve folytatódott az a program és terv, mellyel a falufejlesztés volt a cél: az életkor átlagát javítani, " megtölteni" gyerekekkel a 60 fős óvodát. Mindezzel biztositva a helyi embereknek a foglalkoztatását, valamint a beköltözők gyerekeinek megadva ezzel azt a lehetőséget, hogy helyben maradjanak iskolás korukig.
Az un. ÉK-i lakóparkban  első ütemben 74 lakótelek került kialakításra, mely  igen rövid idő alatt el is kelt és 2oo2 decemberében már 2 házban ünnepelték a karácsonyt és köszöntötték falunkban az új évet.
Ezt a lakótelket még ki tudtuk bővitani először 3, majd még 4 telekkel, mely ehhez a területhez szorosan csatlakozott.
Ebben a ciklusban még az alábbi fejlesztések történtek:

  1. lecserélést nyertek a buszvárók egy korszerűbb és szebb  formára
  2. elkészültek az új hirdető táblák és szeméttartók  fából
  3. még a ciklus elején a falu Fő-tere a Közútkezelő KHT-val közösen átalakítást nyert , mert járhatatlan volt
  4. megvételre került a tsz volt szörpüzemének iroda épülete faluház kialakítása céljából
  5. teljes festés, mázolás történt az Időskorúak Otthonában kívül-belül
  6. ismét 2-3 járattal bővült a távolsági buszjáratok száma az önkormányzat támogatásával
  7. aszfaltburkolatot kapott a temető bejárata, valamint a kultúrház és orvosi rendelő bejárata és terasza
  8. a kultúrház külső festése is  megtörtént
  9. Magyarsarlós község 13 %-os tulajdoni hányada a polgármesteri hivatal és körjegyzőség épületére  vétel jogcímén megszűnt, így most a korábbi 4 tulajdonos helyett egyedüli lett a község: ezzel megkezdődött  az épületnek a külső és belső rész teljes felújítása 2 évi"részletben" , melyhez 7o %-os támogatást kapott a falu a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanácshoz benyújtott un. CÉDE pályázatán
  10. A község lehetőséget kapott több önkormányzathoz hasonlóan a falu közvilágításának korszerűsítésére, a lámpák lecserélésére 5 éves részletben, melyet az önkormányzat fel is vállalt  és a csere meg is történt
  11. Minden évben saját költségből a falu utcái kátyúzásra kerültek, 1-2 esetben felületi zárást is kaptak
  12. Ebben a ciklusban 2 igen aktív nagykozári  ingatlantulajdonos: Milos Attila és Kertész András szervezésében a Ritics-i szőlősgazdák  által biztosított önrész összeadásával kiépült a villamoshálózat a zártkertben, melyhez az önkormányzat pályázati úton biztosította a bekerülési költség 3o %-át és felvállalta a tervek elkészítésének költségét
  13. Elkészült önkormányzati szervezésben és a Dolina-i gazdák  önrészével a dolinai zártkert  villamosítása is
  14. Pályázat útján felújításra került 2 éves részben a szörpüzemi irodaház tetőszerkezete
  15. Támogatást kapott az egyház a falu templomának teljes tetőszerkezet felújításához
  16. Minden évben rendezésre és rekultiválásra került az illegális szemétlerakó területe és környéke
  17. Az előző ciklusban elkezdett faluszépítést tovább folytatva minden évben  a közterületek virágosítása, parkosítása a cél
  18. Pályázaton nyert pénzből 3 évi részletben történt, illetve áthúzódóan történik meg az új lakótelepek utcáinak fásítása
  19. Teljes felújítás, festés-mázolás volt a ravatalozó és a hozzá tartozó vizesblokknál, valamint a mérlegház épületénél.

Még ebben a ciklusban folytatódott az un. ÉNY-i lakótelep kialakítása az ujhegyi út mellett  egy vállalkozó cég kezdeményezése alapján.
A lakosság létszáma ezidőben már 1300 lélekszám feletti.

kép: fotó a polgármesteri hivatalrólA 2002-2006 4 éves  ciklus választópolgárai  4 polgármester jelölt mellett a volt polgármestert, Dr.Szentirmayné Kiss Máriát választották meg a községben.

A polgármester a képviselőtestülettel részben az előző időszakban elkezdett célokat, feladatokat tűzte ki programjául ésrészben újakat.

A ciklus egyik fő programjában a falu útjainak rendezése szerepelt. Sajnos az anyagi helyzet korlátai  miatt ez igen lassan és fokozatosan valósulhat csak meg.

A választásokat követő évben a normatív állami támogatás is megváltozott, ezzel is súlyosbítva  az önkormányzat anyagi helyzetét.
A két igen jól működő intézmény  - az óvoda és az otthon - müködési költségét 13 millió forinttal támogatni kell, mert  a bérekből adódó hiány  összesen ennyi  többletköltség.
Igy igen "spórolós" éveket tud az  önkormányzat  maga mögött eddig és a ciklus végéig.
De azért mindig volt valami megoldás, esetleges pályázat, amihez kevés önrészt biztosítva azért néhány feladat megvalósulhatott:

  1. továbbra is minden évben az utak kátyúzása elkészült
  2. 2 utcát / Nyírfa, Petőfi S.u./ felületi zárással  sikerült rendbe hozni, javítása most tavasszal történik ismét "vis-maior" pályázati pénzből
  3. befejeződött illetve az esetleges kiszáradt fák pótlása még a tavasszal történik majd az ÉK-i lakóparkban a Jegenye, Nyírfa, Akác és Liget utcájában
  4. sikeresen megoldottuk a CÉDE pályázati pénzhez 30 %-ot adva a község 3 játszóterének felújítását, kiépítését, melyet még az idei évben folytatni kell és rendezni
  5. a Petőfi utcát a Bogádi utcával összekötő kis közútját, járdáját társadalmi munkában a képviselő testület tagja az utcában lakókkal megoldotta, mely csak anyagköltségbe került
  6. a minden évben parkosításra, virágosításra  szoruló közterületek  most is megvalósultak
  7. fő cél továbbra is az utak kátyúzása, felületi zárása: idén tavasszal 30 %-os önrészt adva a CÉDE pályázatból és egyéb pályázat esetében 50 %-os önrészt vállalva megtörténik a Hajnal utca, Alkony utca, Akác utca és Liget utca felületi zárása
  8. befejeződött a sportpálya teljes felújítása az önkormányzat költségvetéséből
  9. a 2005 év végén Erdészeti Szolgálathoz benyújtott pályázat szerint tovább folytatódik a fásítás, ha sikerül : több mint 6oo fa kerülhet így  kiültetésre a falu Ény-i lakóterületén a Hajnal, Alkony, Nap és Hold utcákban, valamint az újhegyi út melletti Pécsi utca folytatásában.
  10. Idén tavasszal történik  több  árok rendezése, melyhez az önkormányzati Kaszun-brigád "gyártotta" a téli hónapokban a járdalapokat.
  11. Az idei évre húzódott át az óvoda jogszabály által előírt kötelező helyiségei egy részének kialakítása egy hosszú lejáratú hitelből. A költség a helyi vállalkozó Czigler-Leffler cég által elnyert pályázat szerint 11,5 millió forint, melyhez 10 millió forint hitelt kell felvenni.
  12. Az idei költségvetésből kell biztosítani a temető bekerítését is
  13. Tavasszal parkosítás, a temető előtti fák ismételt ápolása történik meg
  14. Befejeződött , de még az üzembe helyezés várat magára a kultúrház  belső közvilágítása, 380 v-os vezetékrendszerének átadása ügyében
  15. Festés, mázolás történik jelenleg az Időskorúak Otthona egy részében, mely  a jó idő beköszöntével tovább folytatódik
  16. kép: fotó a község templomárólRendbetételre kerül még az un. mérlegház és környéke
  17. Rendezésre kerül az elmúlt évben felületi zárást kapott utcák kijavítása is tavasszal / pl. Nyírfa u./
  18. A fiatalok által tönkretett buszvárókat felújítja az önkormányzat

Egyenlőre ennyi, ami ebben a ciklusban megvalósult, illetve a ciklus végéig még megvalósításra kerülhet. Az esetleges további észrevételeket, elvégzendő munkákat várja az önkormányzat, hogy a falu lakói jelezzék természetesen a honlapon, vagy az önkormányzathoz benyújtott levelekben.

Az önkormányzat 1996-ban könyv formájában megjelentette Nagykozár község története címmel a település történeti monográfiáját.

 

 

 

 

A 2006. évi önkormányzati választások alkalmából a község polgármestere -6 induló jelöltből – ismételten Dr.Szentirmayné Kiss Mária.

A polgármester és a testület 2006-2010 ciklusára fő feladatként a kiadások csökkentését vállalta fel.

Az előző ciklus képviselő-testülete elindította már tárgyalásait az Időskorúak Otthona működtetésének átadását a SZOCEG Kht részére.-Az otthon és az óvoda működési költségeit ugyanis több, mint 13 millió forinttal ki kellett egészíteni évente.

2007. január 31-től az időskorúak  ápoló-gondozó otthoni ellátása feladatot ellátási szerződéssel a SZOCEG Kht . vállalta.

Legfőbb célkitűzés ebben a ciklusban a szennyvízhálózat kialakítása, melyre új pályázati lehetőségek adódnak.

Főbb feladataink és intézkedések:

  • - telekadó bevezetése
  • - a szokásos éves kátyúzások elvégzése
  • - KMB lakás-és Iroda felújítása / CÉDE pályázat/
  • - közterületek karbantartása, parkosítása
  • - kultúrház gondnokának kijelölése
  • - temetőgondnok választása
  • - játszótéri eszközök karbantartása
  • - „Uj Nagykozári Híradó” helyi újság szerkesztése
  • - közbiztonság védelme
  • - polgárőrség alakulásának támogatása
  • - intézményi tűzvédelemre új megállapodások kötése
  • - hulladékgazdálkodási terv
  • - Zsemenye-Ritics hulladékszállító konténer kihelyezése
  • -  rendezési –és szabályozási terv felülvizsgálata, módosítása
  • - Falunapi rendezvények bővítése
  • - új sportöltöző építése
  • - akadálymentesítés elvégzése pályázat útján / körjegyzőség és polgármesteri  hiv.+ közösségi ház
  • - útépítés / aszfalt/ Jegenye utca-Bogádi út a boltig, Kossuth L.u. a tértől az óvodáig, óvodától a Petőfi S.u. sarkáig, Hajnal utca teljes egészében / pályázat útján és vállalkozó támogatásával/
  • - közoktatás fenntartási szerződéssel / Pécs város/
  • - Helyi Vöröskereszt Egyesület alakulása
  • - sportpálya építése / kézilabda/
  • - sportöltöző előtti terület térkövezése
  • - sportöltöző környékének fásítása
  • - homokröplabda  pálya kialakítása
  • - óvodai festés mázolás
  • - székvásárlás a kultúrházba
  • - „ Bursa Hungarica” ösztöndíjpályázat felsőokt.i intézményben tanulók részére /ismét/
  • - külterületi utak rendezése
  • - veszélyes fák kivágása
  • - településőrség felállítása
  • - IKSZT-pályázat – Közösségi Ház
  • - védőnői szolgálat helyiségének kialakítása
  • -„  fekvőrendőr”  a Hajnal utcában
  • - Szektorlabda EB rendezése
  • - újhegyi út közvilágítása
  • - parkosítás, virágtornyok stb.
  • - kisbusz vásárlása
  • - Idősek Napi rendezvények
  • - Falumegújítási pályázat – önk. előtti parkoló kiépítése
  • - térfigyelő kamerarendszer kiépítése
  • - közlekedési táblák kihelyezése
  • - óvoda tagintézménnyé történő átszervezése
  • - közfoglalkoztatás
  • - zöldhulladék szállítás bevezetése
  • - belterületi vízrendezés – pályázat - / Pécsi utca-Kossuth L.u./
  • - kultúrházban a világítás korszerűsítése
  • - kultúrház külső-belső festése
  • - kultúrház és polg.hiv-+körjegyzőség udvarának rendezése, parkosítása
  • - vízelvezető árok tisztítása, rendezése / kultúrtól –óvodáig/
  • - polgármesteri hivatal festése, laminált padló elhelyezése
  • - idősek kirándulásának támogatása
  • - karácsonyi fénydekoráció
  • - riasztórendszer kiépítése / védőnői szolgálat és az új sportöltözőnél/
  • - húsvéti –és adventi játszóházak
  • - nyári tábor
  • - „ Nagykozárért” Alapítvány létrehozása
  • - testvértelepülés ASCHA községgel / bajor település/ - pályázat útján
  • - óvodai játékok javítása, pótlása
  • - orvosi rendelő festése, mázolása
  • - falugondnoki megbízás
  • - védőnői szolgálat épülete tetőszerkezetére pályázat
  • - árvízkárosultak támogatása / Edelény, Kolontár /

A szennyvízpályázat- KEOP- benyújtása 2010 évben benyújtásra került, elbírálásának várható ideje 2011.év február-március hónap.

A 2010-2014 éves ciklusra kiírt önkormányzati választások alkalmából   az induló 5 polgármester- jelölt  közül a megválasztott polgármester Dr.Szentirmayné Kiss Mária .

A  most már 6+1 fős képviselő-testület legfőbb célkitűzése a KEOP pályázat útján elnyerhető szennyvízhálózat kialakítása, a falu útjainak rendezése, a folyamatban lévő  és elnyert pályázatok / belterületi vízrendezése, védőnői hálózat tetőszerkezete, kultúrház részbeni felújítása ./kivitelezése,

Mindezekről a helyi újságunkban is olvashatnak majd.

A falu költségvetése, gazdálkodása 16 éven keresztül jól működött, a belső ellenőrzés és a könyvvizsgálói vizsgálat szerint is dicséretben részesült.

A 2011 évi költségvetésünk is megalapozott, több milliós tartalékkal rendelkezünk.

Múlt és Jelen